Nem volt ez másként 2004-2005 telén sem. A Kínai Nemzeti Meteorológiai Adminisztráció meteorológusai szerint a viszonylagos meleg az El Nino jelenségnek köszönhető, illetve hogy köszönhető, az túlzás, inkább azzal függ össze. A tudományos megfigyelések azt mutatták, hogy az atmoszféra tartalmaz El Ninóra utaló jeleket, továbbá a Csendes-óceán trópusi felszíni vizein is szokatlanul nagy volt a hullámtevékenység 2004 júniusában és augusztusában. Nos, az enyhe kínai télnek, természetesen más tényezők mellett, ez is az egyik oka volt.

Az elmúlt néhány évtizedben ugyanis rendre ugyanaz játszódott le az El Nino következtében Kínában: enyhe telek, több eső az ország déli részén, ugyanakkor szárazság, sőt, aszály Észak-Kínában. Természetesen az képtelenség, hogy csak az egyik évszak változzon, a többi pedig mint a régi szép időkben. A tél miatt (az El Nino miatt) a nyár is megváltozott Kínában: hűvös nyarak voltak az utóbbi években Északkelet-Kínában, és a tájfunok szokásos száma is lecsökkent. A meteorológusok azonban még nem tudják teljes bizonyossággal megígérni, hogy az El Ninonak mindig ezek, és csakis ezek a hatásai lesznek Kína időjárására, és ami ebből szorosan következik: gazdaságára nézve.

Az El Nino egyébként minden négy, vagy öt évben tér vissza (1997-1998-ban például 20 milliárd dollárt meghaladó kárt okozva), Kínában viszont ennél gyakoribbak az említett hatások, és ez is óvatosságra készteti a tudósokat ítéletük kimondásában. Másrészről viszont az El Nino olyan hatalmas klimatikus jelenség, amely az egész óceániai atmoszférarendszert képes megbolygatni a Csendes-óceán trópusi részén, aminek következtében olyan klímaváltozásokat is ki tud alakítani, amelyeknek elhúzódó hatásával is kell számolni. A fentebb említett időjárásbeli anomáliák egyébként is ?csak" Kína keleti, a tenger mellett, vagy a tengertől viszonylag kisebb távolságban levő területeket érinti.

Tovább árnyalja a képet az is, hogy az El Nino mellett más klimatikus összetevőket is figyelembe kell venni, ha a szokatlan Kínai időjárásról beszélünk. Ilyen például a Qinghai-Tibeti Fennsíkon felhalmozódott hótömeg, a szubtrópusi nagy nyomású zóna, és az Indiai-óceán áramlása, amelyek mind-mind hatással vannak Kína időjárási viszonyaira.

Minthogy a tudósok is még csak inkább sejtik, hogy milyen összefüggés van az El Nino és Kína időjárása között, ezért a Kínai Nemzeti Meteorológiai Adminisztráció tervezi is, hogy nemzeti munkakonferenciát szervez a kérdésről, amelynek keretében az ország legjobb szakemberei vitatnák meg külföldi szakértőkkel a problémakört: az El Nino és Kína kapcsolatát, illetve a jövőben lehetséges változásokat, fejleményeket, időjárási trendet.

Hogy mennyire szükség van a kérdés tanulmányozására, azt bizonyítja az is, hogy 1986 óta 18 egymást követő évben szokatlanul (illetve az utóbbi időben már nem is annyira szokatlanul) meleg volt a téli időjárás Kínában. Ez azt jelenti, hogy az átlaghőmérséklet 2-3 Celsius fokkal volt magasabb a korábban megfigyeltnél. Továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindeközben a világsajtó is tele volt a többek között a karbon-dioxidnak is tulajdonítható zöldház hatás következtében fellépő globális felmelegedésről szóló cikkekkel, ami azt jelentheti, hogy Kínát az El Nino és a globális felmelegedés hatása egyaránt sújtja.

A melegebb teleknek tehát egyáltalán nincs okunk örvendeni, hiszen nyáron Észak-Kína aszály formájában fizeti meg az árát, aminek következtében pedig ismét fellángolhatnak az erdőtüzek, mint ahogy sajnos már ez is egyre megszokottabbá válik.

Sőt, már a tél sem lehet kellemes mindenki számára, hiszen az enyhébb időjárás kedvez a bacilusoknak, azaz többen betegszenek meg ilyenkor, mint a komoly hidegek idején. Főleg a légzőszervi megbetegedések száma nő meg. Igen, bármilyen furcsa is, az El Nino következtében is.

Ugyanakkor néhány kínai szakértő úgy vélekedik, hogy nem kell eltúlozni sem az El Nino Kína időjárására gyakorolt hatását. 2004-ben tartották Kína első klímakonferenciáját, nem utolsó sorban éppen az El Nino-hatás miatt. Ezen hangzott el, hogy az El Nino csak egy a Kína időjárását meghatározó faktorok közül, és nem is a legfontosabbak közül való. Sokkal fontosabb az átlag 4000 méter magasságú Qinghai-Tibeti Fennsík monszunszeleket blokkoló hatása, vagy az Északi-sark vidékéről érkező hidegfront, főleg Észak-Kínában. Ezen a konferencián hangzott el az is, hogy az El Nino főleg az egyenlítő környékén (például Peruban, Indonéziában) okoz természeti katasztrófákat. Az elmúlt fél évszázadban 11 alkalommal jelent meg az El Nino, de Kínában csak egy alkalommal okozott nagyobb természeti katasztrófát. Csakhogy ez éppen a közelmúltban, 1998-ban volt, ami viszonylag frissen él még az egyébként néha meglepően gyorsan felejtő emberek emlékezetében.