Az Egyesült Államok jelentésében ismét elmarasztalja a Kínát is magában foglaló több mint 190 ország illetve területet emberi jogi gyakorlatát. A dokumentumban ugyanakkor nem esik szó az Egyesült Államok saját emberjogi gondjairól. Dong Yunhu, a kínai Emberi Jogokkal Foglalkozó Szövetség főtitkára szerint az Egyesült Államok rossz indulatúan kezeli más országok emberi jogi helyzetét. A többi között megállapította:

„Az Egyesült Államok az emberi jogok kérdését felhasználva beavatkozik más országok belügyeibe, károsítva azok tekintélyét. Ezzel nemzetközi stratégiai céljait próbálja megvalósítani."

Dong Yunhu szerint a kínai értékelésnek két jelentősége van:

„Először, a kínai dokumentum tájékoztatóként szolgálhat a világ népei számára az Egyesült Államok emberi jogi helyzetéről, hogy a világ tisztábban lássa a magát emberi jogok védelmezőjének nevező Egyesült Államok valós emberi jogi helyzetét. Másodszor, ez a kínai dokumentum tükörként szolgálhat az Egyesült Államok számára, s elősegíti saját emberi jogi helyzetnek másként történő megítélését. Reméljük, hogy az amerikai kormány tudomásul veszi és beismeri saját országának emberi jogi gondjait. Mások elmarasztalása előtt elsősorban a saját problémáit kell tisztáznia."

A kínai jelentés számtalan adattal és ténnyel alátámasztva 7 vonatkozásban elemzi az Egyesült Államok valós emberi jogi helyzetét. A jelentés szerint az Egyesült Államokban nőtt az erőszakos bűncselekmények száma. Sok esetben súlyosan megsértették az emberek életét-, szabadságát és személyi biztonságát. Súlyosak az amerikai végrehajtó hatalmi ág és az igazságszolgáltatás visszaélései. Az amerikai börtönökben gyakoriak a fogolykínzások. Egyre nagyobb a szegények rétege. Minden nyolcadik amerikai nyomorban sínylődik. Amerikában mélyen gyökerezik a faji megkülönböztetés. Az afroamerikaiak és más kisebbségek leszármazottjai az amerikai táradalom alsó szintjén élnek. A kisebbségeket diszkrimináció éri a foglakoztatás terén.

A kínai jelentés rámutat arra, hogy az Egyesült Államok tetszés szerint megsérti más országok szuverenitását, lábbal tiporja mások emberi jogait. Az amerikai csapatok iraki behatolása okozta a legnagyobb emberi jogi tragédiát és humanitárius katasztrófát a mai világban. Sajtójelentések szerint 2003, azaz az amerikai katonai alakulatok iraki betolakodása óta mintegy 660 ezren veszítették életüket. Az áldozatok 99 %-a civil. Napi átlagban 450-en haltak meg.

Qin Gang kínai külügyminisztérium szóvivője március 12-én arra szólította fel az amerikai felet, hogy az USA ne tetszelegjen tovább az emberi jogok védőjének szerepében, inkább gondoskodjék saját emberi jogi helyzetéről. Dong Yunhu, az emberi jogokkal foglalkozó kínai szövetség főtitkára leszögezte: a helyes állásfoglalás az, hogy fokozni kell az együttműködést az emberi jogok kérdésében. Ne cselekedjenek úgy, mint az Egyesült Államok, amely az emberi jogok kérdését eszközként használja a más országok belügyeibe való beavatkozáshoz.

„A helyes álláspont az, hogy az ember ne a saját emberi jogi modelljét tekintse mindenek előttinek; ne a saját mércéjével értékeljen más országokat. Ne legyen olyan, mint amilyen az Egyesült Államok, amely nyomást gyakorol, sőt konfrontálódik másokkal, amennyiben azok nem fogadják el az ő modelljét. A helyes gyakorlat az, hogy a szuverén egyenjogúság és egymás tiszteletben tartása elve alapján fokozzák az együttműködést. Tanulni kell egymástól. Ennek alapján - a közös fejlődés érdekében - meg kell szüntetni a nézeteltéréseket" - mutatott rá végül Dong Yunhu.