Amikor nincs a földeken mezőgazdasági munka, este a dong fiúk előveszik a pipa és az úgynevezett marhaláb hangszert, s elindulnak egy-egy faluba, ahol megkeresik a lányokat, akiknek énekelhetnek. A lányok a szobában kézimunkázva várnak.

A holdfény alatt egy-egy szerelmes dallal hódítják meg a kiválasztott leányt.

Wu Liangming is ilyen szerelmes énekkel csábította el Shi Dinglant és végül házasságra is léptek.

„Azon a napon amikor megismertük egymást, a barátommal épp énekelést gyakoroltunk. Wu Liangming kopogott és belépett, és azt mondta, ha az énekversenyen veszít, akkor hazamegy, de ha győz, akkor nekem hajnalig kell vele énekelnem."

„Amikor először énekeltünk együtt, már nagyon késő volt. Rajtunk kívül már mindenki elment. Csak ketten maradtunk, a pipa hangjaira élvezettel daloltunk."

A szerelmes éneklés végül közel hozta egymáshoz Wu Liangmingt és Shi Dinglant, s egyre jobban megismerték egymást.

„Ő szép, mint a szó, nemes és udvarias, mint az ének. Úgy éreztem, hogy tetszettem neki."

„Ő kedves ember, énekelve tud pipán játszani, van humora, tiszteletben tart másokat, és sokat tud minden téren."

„Ezután majdnem minden este hoztam a pipát és együtt énekeltünk."

A fiúk énekelése közben bár a lányok még kézimunkáznak, figyelmesen hallgatnak, és nehéz kérdést készülnek feltenni a fiúknak. Ez az úgynevezett kérdés-válasz szerelmes énekes játék. Ebben csak olyan fiúk lehetnek sikeresek, akik okosabbak, nagyobb tudással rendelkeznek.

Shi Dinglan egy nehéz feladványt adott Wu Liangmingnek.

A dalban több kérdést is feltett neki: „Otthontól hozzánk hány lépés az út? A hegyen hány kaszáló dolgozik? Tudod-e, hogy 500 ráknak hány lába van?"

Ön Wu Liangming helyében hogyan válaszolt volna a kérdésekre?

Az ügyes Wu Liangming végül így válaszolt:

„Az emberek kilométerrel számolnak távolságot, nem pedig lépéssel, fővel számolnak embereket, nem pedig kaszálónként, darabbal számolják a rákot, nem pedig lábanként."

A dong fiúk általában már 11 vagy 12 éves korukban kezdik megtanulni a szerelmes dalokat. Hogy jól vagy kevésbé jól énekelnek, ez rendkívül fontos a számukra.

„Az ének nagyon fontos nekem, ő ügyes, minden dalra képes válaszolni, és kapásból tudja énekelni a dalokat. Ez nagyon tetszik nekem."

„Jó kapcsolatom vannak a szomszédos falu nótamestereivel, és mert szeretek énekelni, ezért természetesen több módom is van rá másoknál."

A szerelmes énekek előadása idején nincs sok korlátozás, mind a fiúk, mind a lányok több lánynak énekelhetnek, és több fiút hallgathatnak meg. Vagyis egy lánynak több fiatalember udvarolhat, ezért nehéz előre mondani, hogy végül ki lesz sikeres. Egy Wu Zhibang nevű fiúnak is tetszett Shi Dinglan, és minden este sok szerelmes dalt énekelt neki.

„Wu Zhibang mindennap akart velem énekelni, tudtam, hogy nagyon szeret engem. Mondtam neki, hogy nekem Wu Liangming tetszik, akivel először énekeltem."

„A lány általában nem énekel vissza, ha egy másik fiút szeret. Ha nem gondoltam volna, hogy van esélyem, akkor már korábban elmentem volna, de a lány soha nem utasított vissza. A szokás szerint, ha a lány szeret egy fiút, akkor visszautasítja a másikat."

„Nem verekedtünk Wu Zhibanggal, úgy viselkedtünk, mintha semmi sem történt volna. Az énekelés során megkínáltuk egymást cigarettával. De valójában nagyon izgatott voltam, még neves nótamesterektől is kéretem segítséget. Beigazolódott, hogy érdemes volt."

Hosszú idő elteltével, amikor a fiatalok egyre jobban megismerik és megszeretik egymást, egy számukra fontos tárggyal ajándékozzák meg egymást.

A dong nemzetiség szokásai szerint ha a két fiatal már kölcsönösen megajándékozta egymást, azután már nem szabad fogadni mások udvarlását, és nem illik másoknak udvarolni sem.

„Az egyik fülbevalómat adtam Wu Liangmingnak, amikor senki nem látta, ezzel mehetett és megkérhette szüleimtől a kezemet."

A szerelmes éneklés hagyományát a dongok nemzedékről nemzedékre örökítik át, ezért az idős emberek általában elfogadják.

„Az érzésekről, vonzalomról, szerelemről van szó, tehát nem játszik szerepet az, hogy ki szegény vagy gazdagabb. A család ilyen alapokon harmonikus lesz."

„A tiltás nem hasznos. Ha a fiatalok szeretik egymást, úgysem tudjuk megakadályozni azt, hogy egybe keljenek."

Vajon Magyarországon, vidéken vannak-e hasonlóan különleges hagyományok? Ha igen, írják meg nekünk.

Mesélik a történelmet, áténekelik a nemzedékről nemzedékre öröklött dalokat - ők a nótamesterek, akikről sorozatunk következő számában, holnapi műsorunkban hallhatnak bővebben.