A Nyugati-tó (Xi hu) a Kína keleti részén fekvő Zhejiang tartomány Hangzhou városában található. A tó rendkívüli szépsége már számos hazai és külföldi turistát vonzott ide. A XIV. század híres itáliai utazója, Marco Polo is járt itt. A szépséges Nyugati-tó mellett szinte a Paradicsomban érezhette magát.
A Xi hu, azaz a Nyugati-tó Hangzhou városának egyik gyöngyszeme. A tó a város nyugati részén fekszik, ezért nevezik Nyugati-tónak. Egy mese szerint a tó valaha csillogó ékszer volt a mennyországban, de onnan a földre zuhant, és tóvá változott. Valójában ez a Qiantang folyó holtágai által három oldalról dombokkal körülvett tengerszem. A holtágak által közrefogott két töltést vagy gátat két híres kínai költőről, Su Dongpóról és Bai Juyiről nevezték el. Innen ered a Bai-töltés (Baidi), és a Su-töltés (Sudi) elnevezés. A két csodálatos szépségű töltésút zöld selyemszalagnak tűnik a dombokról nézve. A tó szépsége megihlette egyrészt a Tang-dinasztia nagy költőjét, Bai Juyit, másrészt a Song-dinasztia nagy költőjét, Su Dongpót is. Mindkét költő elragadtatottan ecseteli a tó szépségét. Bai Juyit a tó szépsége annyira rabul ejtette, hogy sokáig nem volt képes elhagyni Hangzhout, Su Dongpo pedig egy ókori kínai szépséghez, Xi Shihez hasonlítja.
A tóról számos mese szól, ezek közül a legnépszerűbb a „Mese a Duanqiao hídról", vagy más néven „A Fehér kígyó története" (Bai she zhuan). Ez a mese a Fehér kígyóról szól, aki ezer évig kígyóként élt, majd utána csodálatos szépségű, fehér ruhát viselő nővé született újjá. A mese másik főszereplője a Fekete kígyó, aki ötszáz évig élt kígyóként a földön, majd egy életerős, Xiao Qing nevű lányként született újjá. Egy nap a két lány együtt sétált a tónál, és amikor elértek a Duanqiao hídhoz, a Fehér ruhás kisasszony meglátott egy jóképű fiút, Xu Xiant, és azon nyomban belészeretett. Xiao Qing pedig varázserejével esőt varázsolt, hogy Xu Xian a segítségükre siethessen esernyőjével. Xu Xian az esőben álldogált, és amikor meglátta őt a Fehér ruhás kisasszony, még jobban belészeretett, és szerelme viszonzásra is talált. Xiao Qing segédletével a két fiatal összeházasodott. Ezután a Nyugati-tó partján épített házukban gyógyítgatták a beteg embereket messze földön híres gyógyfüveikkel. A helyiek nagyon kedvelték őket. Csakhogy egyszer egy szerzetes elmondta Xu Xiannak, hogy a Fehér ruhás lány valójában a Fehér kígyó. Ha nem hiszi, maga is megbizonyosodhat felőle. A szerzetes, Fa Hai kioktatta Xu Xiant, hogy itasson a Fehér ruhás kisasszonnyal rizspálinkát. Amikor a várandós Fehér ruhás lány megitta a rizspálinkát, azon nyomban visszaváltozott Fehér kígyóvá. Amikor ezt Xu Xuan meglátta, félelmében szörnyet halt. A Fehér kígyó azonnal útnak indult, hogy olyan gyógyfüvet keressen, amivel életre kelthetné szerelmét. Elment a Kunlun-hegyre, hogy onnan ellopja azt a csodatévő varázsfüvet, amellyel fel tudja támasztani Xu Xuant. A csodatevő varázsfüvet őrző szellemmel olyan hősiesen harcolt, hogy azt meghatotta a lány bátorsága, és végül nekiajándékozta a varázsfüvet. A varázsfű segítségével Xu Xuan életre kelt, és ezután még jobban szerette a Fehér ruhás lányt. De a szerzetes, Fa Hai nem nyugodott bele, és mindenképpen szét akarta választani a fiatalokat, ezért Xu Xiant a Jin kolostorba záratta.
A Fehér ruhás lány és Xiao Qing a shui nemzetség katonáival megtámadták a kolostort, hogy kiszabadítsák Xu Xiant. A katonák vizesárokkal vették körül a kolostort. A Fehér ruhás kisasszony az ütközet alatt adott életet gyermekének, ezért nem lehetett Xu Xuan segítségére varázserejével. Így Xiao Qing varázslatával sikerült csak megszöktetni Xu Xuant.
A gonosz szerzetes, Fa Hai követte a menekülő szerelmeseket, és a Nyugati-tó melletti Duanqiao hídnál utol is érte őket. A szerzetes ekkor fondorlattal megölte a Fehér ruhás lányt, majd a Nyugati-tó partján lévő Leifeng pagoda alá temette, és megátkozta, hogy csak akkor szabadulhat onnan, ha ledől a pagoda, vagy kiszárad a Nyugati-tó. Évek múltán Xiao Qing visszatért és legyőzte a gonosz szerzetest, majd kiszárította a Nyugati-tavat, ledöntötte a pagodát, és kiszabadította szerelmét.
Ez a szépséges mese is bizonyítja, hogy az emberek mennyire szeretik a tavat. A Nyugati-tóval kapcsolatos legendák is minden bizonnyal hozzájárulnak ahhoz, hogy már évszázadok óta vonzza a hazai és a külföldi látogatókat a gyönyörű látvány. Családommal kétszer, a Kínában tartózkodó magyar delegációval pedig egyszer jártam a tónál. Ha alkalmuk adódik Kínába jönni, akkor próbálják meg a Nyugati-tavat is programjukba iktatni.
|