A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjainak nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban őrzik márványba vésve. Ennek a híres sportpályának a főbejárata előtt, egy kis olajfaligetben áll a görög Averoff szobra, aki a felújítást finanszírozta. Az emlékm?nek az a magyar vonatkozása, hogy az első olimpia megnyitóján a külföldi delegációk nevében dr. Kemény Ferenc mondott franciául beszédet a leleplezéskor. A kapu előtt jobbra egy táblán aranybet?kkel a tizenhat alapító neve. Legfelül Pierre Fredi de Coubertin, a játékok újraálmodója. Alatta Demetriosz Vikelasz, az első elnök és megint Coubertin mint az első főtitkár, valamint a tagok: E. Callot (Franciaország), A. D. Butovszkij (Oroszország), W. M. Sloane (Egyesült Államok), V. G. Balck (Svédország), C. Herbert és Lord Ampthill (Anglia), dr. Kemény Ferenc (Magyarország), J. B. Zubiaur (Argentína), Guth-Jarkovsky (Csehország), D'Andria Caraffa és Luchessi Palli (Olaszország), Maxime de Bousies (Belgium), L. A. Cuff (Új-Zéland) és dr. Willibald Gebhardt (Németország). Sokáig vitatott volt, hogy ki vett részt Párizsban személyesen is az alakuló kongresszuson és ki nem. Az biztos: a német Gebhardt és dr. Kemény Ferenc nem volt akkor a Sorbonne-on. Egy évre rá választották NOB-taggá a németet, dr. Kemény Ferencet viszont rögtön az alakuló kongresszuson feltüntették mint tagot, bár személyesen nem tudott jelen lenni. A magyarokat egyébként Csáky Albin kultuszminiszter, Heged?s Sándor, a Nemzeti Torna Egylet és a Magyarországi Torna Egyletek Szövetségének elnöke, valamint Hoyos László, a Monarchia párizsi nagykövete képviselte.

A korabeli francia vezető napilapok másnap beszámoltak a Sorbonne-on tartott kongresszusról, és már a legelső közleményekben is ? amelyek a NOB megalakulásáról először tudósítanak ? szerepel a magyar alapító, mint a nyolc „vice-présidents" egyike, majd pedig mint a NOB tagja, következetesen „F. Kémény"-nek írva. Egyes szerzők azt állítják, hogy Coubertin és Kemény levelezése csak 1894-ben, a januárban kiadott körlevél után kezdődött, de elég, ha csak arra utalunk, hogy Coubertin már 1891-ben elküldte Keménynek az 1890-ben Párizsban kiadott „Universitas Transatlantiques" cím? könyvének tiszteletpéldányát. Az is kétségtelen, hogy dr. Kemény Ferenc 1884?1888 között a Sorbonne-on tanult, és itt megismerkedett Coubertinnel. Az viszont, amit később Keményről írt 1936-ban a „Magyar Világ" cím? bulvárlap, hogy ők ketten tervelték ki a modern olimpiákat „velocipédezve a Bois de Boulogne platánjai alatt", erősen megkérdőjelezhető, nyilván csak az újságírói fantázia terméke volt.

Önmagát kiegészítő szerv

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság igen sajátos szervezet, minden kortárs és eljövendő kormánytól, valamint az összes nemzeti vagy nemzetközi sportszervezettől független, szuverén és autonóm intézmény. Ennek érdekében az angol exkluzív klubok mintájára „self-recruiting body" elv szerint szervezték, ami azt jelentette, hogy „önmagát kiegészítő szervként" deklarálta magát. Semmilyen kormány vagy sportszervezet nem delegálhat képviselőt a NOB-ba, hanem maguk a tagok választanak titkos szavazással új tagot, aki élete végéig (vagy bizonyos limitált korig, jelenleg 80 év) a NOB munkatársa marad, s aki nem az országát képviseli, hanem fordítva, a NOB-ot képviseli a saját országában. Az eredeti szabályzat szerint egy országnak csak egyetlen tagja lehet a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban. Kivétel azért akadt ezen a téren is: volt úgy, hogy az Egyesült Államokból három NOB-tag is szerepelt a listán, sőt nekünk is akadt egyszerre több tagunk: gróf Andrássy Géza (1907?1938) és Muzsa Gyula (1909?1946), valamint ifj. Horthy Miklós (1939?1948). Örömünkre szolgál, hogy a kétezredik év őszétől dr. Aján Tamás beválasztásával újból két NOB-taggal dicsekedhet Magyarország. A tag lemondhat tisztségéről, és elvesztheti tagságát, ha elhagyja hazáját, ha nem aktív, ha figyelmen kívül hagyja a NOB érdekeit, vagy egyéb ok miatt méltatlanná válik a funkciójára. A tagság előfeltétele az angol vagy a francia nyelv ismerete, és hogy az illető olyan ország állampolgára legyen, amelynek nemzeti olimpiai bizottságát a NOB elismerte.

Ez tehát a rövid foglalata a modern olimpiák keletkezésének, az olimpizmusnak, amelynek mi magyarok elismert alapítói voltunk és mindig derekasan szerepeltünk ezeken a világraszóló rendezvényeken. Ennek a sikernek a foglalata ez a könyv.

forrás: www.mob.hu