Statisztikai adatok szerint a Kínai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal évente csak néhány tucat új gyógyszer bejelentését fogadja el. Yang Zhe a Kínai Tudományos Minisztérium tisztviselője kijelentette: a Kínában előállított gyógyszerek több mint 90 százalékban a lejárt szabadalmú külföldi gyógyszerek másolata.

Az, hogy a gyógyszer szabadalma már lejárt, annyit jelent, hogy gyárthatjuk, de mivel régi gyógyszerről van szó, hatékonyságuk nem kielégítő. Előfordul, hogy a terméket a piacra kerülésétől számított 10 év múlva is még gyártják.

De milyen nehézségek akadályozzák a kínai vállalatok új gyógyszerészeti kutatásait? Yang Zhe tájékoztatása szerint minden új gyógyszer kifejlesztése nagyon nehéz. Egyrészt sok tőkét kell befektetni, ráadásul az eredmény eléréséig hosszú az út. Általában egy új gyógyszer kutatásához 8-10 évre, és néhány százmillió amerikai dollárra van szükség. A hatalmas tőkebefektetés ellenére, a nagy profit nem garantált. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kísérleti fázisban lévő gyógyszerekből, azok gyakori negatív hatása miatt, jelenleg a világon minden 10. klinikai tesztet megért gyógyszerből, végül csak egy kerül a piacra. Többségük a kíséleti folyamat során „eltűnik".

A kínai gyógyszergyártók kutatási képessége még nem éri el a fejlett nemzetközi színvonalat. A hatalmas tőke és a nagy kockázat, valamint a kutatási idő hossza miatt sok kínai vállalat nem is törekszik a kutató munkára. A kínai gyógyszergyártók ezirányba történő ösztönzése érdekében a kínai kormány egy sor támogató intézkedést tett. Először is módosítottak a törvényi kereteken. Például megváltoztatták és tökéletesítették a Gyógyszerfelügyeleti Törvényt és a Szabadalmi Törvényt, ezzel korlátozták a gyógyszerek másolását.

Emellett a kínai kormány növelte az új gyógyszer kutatására fordítható befektetések összegét.

Sok nagy nemzetközi gyógyszergyártó vállalatnak van saját kutatóintézete és önállóan végzi kutatásait. Ettől különbözik a kínai helyzet, hisz' a Kínában korábban gyakorolt tervgazdasági keretek korlátozták a vállalatok tevéknységét, és főleg csak egy nagy, országos kutatóintézet foglalkozott gyógyszerkutatással. A kínai kormány a kutatóintézetek kutatási befektetéseinek megerősítésével előmozdítja a vállalati befektetéseket is. Sun Hong a Kínai Tudományos Minisztérium tisztviselője erről így szólt:

Az elmúlt öt esztendőben a minisztérium körülbelül 900 millió jüant fektetett be, és ez, bár nem sok, de máris előmozdította a vállalatok aktívitását és befektetését. A kormány tovább bővíti a lehetőségeket és például adókedvezménnyel ösztönzi a vállalatok új gyógyszerészeti kutatásait.

A kormányintézkedések hatására egyre több kínai vállalat érzi fontosnak az új gyógyszer-készítmények kutatását. A Shanghaji Gyógyszerészeti Vállalatcsoport, a legnagyobb kínai gyógyszergyártó komplexum például az Egyesült Államokban és Kanadában hozott létre kutatóintézetet, és a közelmúltban együttműködési egyezményt írt alá egy japán vállalattal.

A gyógyszer-kutatás terén Kína egy különleges erőforrással rendelkezik: a kínai hagyományos gyógyszerek előllításának tudományával. Így például a Kína által teljesen önállóan kifejlesztett első kémiai gyógyszer, az Artemisinin, amellyel kiválóan kezelhetik a maláriát, a hagyományos kínai gyógyszertudmány eredményeit felhasználva született. 2004-ben az Egészségügyi Világszervezet, a WHO javasolta, hogy az Artemisinin legyen a malária elsődleges gyógyszere, és világszerte népszerűsítették is. E gyógyszer a legmegfelelőbb időben jelent meg a világon, hatása nemzetközi szinten elismert.

Manapság a kínai vállalatok az új gyógyszerek kutatásában egyre nagyobb szerepet szánnak a hagyományos kínai gyógyszereknek.

Rovatszerkesztő: Bu Weijun (Béla)