|
Kedves hallgatóink, az emberszállító Shenzhou-7 szeptember 25-én 21 óra 10 perckor megkezdte űrutazását, és 28-án naplementekor Észak-Kínában sikeresen földet ért, az űrkabinból kilépő három űrhajós fizikai állapota jó volt, és mind a hárman segítség nélkül léptek ki. A Shenzhou-5-höz és 6-hoz képest a Shenzhou-7-ben három űrhajós utazott, akik űrsétát is tettek, melynek részeként begyűjtötték az űrhajóra rögzített kísérleti anyagot. Ezt követően egy járulékos szatellitet is a világűrbe bocsátottak. Mai adásunkban a Shenzhou-7 űrhajó izgalmas űrrepüléséről lesz szó.
Zhang Bonan, az űrhajó főtervezője ismertette tudósítónkkal a Shenzhou-7 űrrepülésének technikai újításait.
„Főleg három téren javítottuk az űrhajót: a kabinon kívüli tevékenység érdekében tervezéseket és kísérleteket végeztek, az űrhajóban három űrhajós fér el, amely a maximum szállítási kapacitást jelenti, és végül kínai fejlesztésű technikai repülés kísérletét."
Nagy figyelmet fordítottak a kínai űrhajós első űrsétájára. Amikor Zhai Zhigang kinyitotta a kabin ajtaját, és elhagyta az emberszállító Shenzhou-7 űrhajó orbitális kabinját, kilépett a világűrbe, így számolt be a földi parancsnokságnak:
„A Shenzhou-7 legénysége már az űrhajón kívül van. Jól érzem magam. Innen köszöntöm a kínai népet és a világ népeit."
Zhou Jianping, Kína emberszállító projektjének főtervezője közölte, hogy a kínai űrhajósok világűrben végzett munkája sikeres, ami lehetővé teszi, hogy Kína elsajátítsa az űrkabinon kívüli tevékenység technikáját, s ezzel párhuzamosan Kína ismét egy nagy lépést tett előre az űrbéli laboratórium és az űrállomás létrehozása felé.
„Az ember munkája a világűrben nem helyettesíthető, automatizált gépek nem képesek ellátni az ilyen feladatokat. A kabinból történő kilépés végrehajtását követően az ember az űrszondán kívül foglalkozhat a felszereléssel, a karbantartással és más tudományos kísérletek elvégzésével."
A program további pontjai között szerepel a dokkolás a világűrben, vagyis két űrszonda mechanikus összekapcsolása, s az űrhajósok átlépése az egyik űrhajóból a másikba. Természetesen arról is van szó, hogy az űrhajósok árukat helyeznek el a tervezett pályán keringő űrhajóban. Miután ezeket a feladatokat teljesítik, Kína rendelkezni fog az alapvető képességgel arra, hogy a világűrben űrállomásokat és űrbéli laboratóriumot üzemeltessen.
Az űrséta zökkenőmentes elvégzése érdekében a Shenzhou-7 rendelkezett még egy technikai újítással, a Kína által kifejlesztett „Feitian" elnevezésű űrruhával, mely 30 millió jüanba kerül, súlya 120 kilogramm. Az űrruha kisebb „űrhajóként" védelmezi az űrhajóst, biztosítja az oxigént és fenntartja a megfelelő hőmérsékletet, emellett az űrruhába öltözött asztronauta elvégezheti az űrbéli tevékenységet.
Zhou Jianping főtervező szerint a világűr kihasználása az emberség régi álma, mely a hatalmas fejlődő országnak, Kínának is felelőssége. Kína a jövőben továbbra is foglalkozik saját lehetőségeihez mérten a megfelelő fejlesztési lépések meghozatalával az űrtevékenység tartós fejlődésének előmozdítása érdekében.
Kedves hallgatóink, ezzel mai adásunk véget ért.
|
