Tibetben sok, a helyi kultúrához és valláshoz kapcsolódó történelmi helyszín, épület van. Ilyen például a Potala-palota, a Norbulingka, a Sakya (Szakja) kolostor és még lehetne sorolni. A Tibet demokratikus átalakulása eltelt 50 évben a kínai kormány és a helyi kormányzat sok pénzt fordított és fordít ezeknek a kolostoroknak a védelmére és felújítására. A Lhászában található Potala-palota jó példa a tibeti stílusú épületekre. Ez a tibeti művészet „tárháza", amely szerepel az UNESCO kulturális világörökségeket tartalmazó listáján. A Potala-palotához látogatva hallhatjuk a munkások énekét, akik a palota restaurálásán dolgoznak.
2002-ben vette kezdetét a Potala-palota megóvását szolgáló munka. Ez a tibeti műemlékvédelmi projekt három fő épületének egyike. A munkások folyamatosan erősítik és újítják fel a kolostort. Eddig 150 millió jüant fordítottak a munkálatokra.
A tibeti műemlékek védelmének és felújításának érdekében 2002-ben a kínai kormány összesen 330 millió jüant különített el a Potala-palota, a Norbulingka és a Sakya kolostor műemlékvédelmi projektjére. Az új Kína megalakulása óta ez a legnagyobb méretű tibeti műemlékvédelmi projekt. Qamba Kelzang, a Potala-palota igazgatási irodájának vezetője a következőket mondta.
„A 1989 és 1994 közötti első szakaszban megerősítették és felújították a Potala-palotát. Akkor a központi kormány 53 millió jüant fordított a munkálatokra. A második szakasz 2002-ben kezdődött 170 millió jüanos beruházással. A restauráció még ma is folyik."
Hosszú történelmük során a tibetiek szorgalmukkal és tudásukkal sajátos kultúrát alkottak. A tibeti kultúra igen gazdag. A több éven át tartó felmérés eredménye alapján Tibetben több mint 2300 műemlék található, közülük a Potala-palota, a Norbulingka és Jokhang-templom szerepel az UNESCO kulturális világörökségeket tartalmazó listáján. 35 hely a kiemelten védett műemlékek állami listájára is felkerült.
Lhásza, Xigaze város, valamint Jiangzi járás az Államtanács illetékes osztálya által kiadott neves történelmi és kulturális városok listáján szerepel. Emellett rengeteg más műemléket is találni Tibetben. Ezek a kiváló kulturális örökségek nemcsak hogy magas művészeti és tudományos értéket képviselnek, de hűen visszaadják Tibet változását.
1959-ben kezdődött Tibet demokratikus átalakulása. Ezt követően hozták létre a tibeti műemlékvédelmi intézetet, ami a műemlékek felmérésével és védelmével foglalkozik. 1965-ben megalakult a Tibeti Autonóm Terület, melynek irányítása alá került az intézet. A reform és nyitás után kínai kormány egyre több pénzt fordított a tibeti műemlékek felmérésére, nyilvántartására, rendszerezésére és védelmére.
2002-ben a központi kormány 330 millió jüant irányozott elő a Potala-palota, a Norbulingka és a Sakya kolostor műemlékvédelmi projektjére. Yudawa, a tibeti műemlékvédelmi hivatal vezetője így nyilatkozott.
„2006 és 2010 között az ország és az autonóm terület közel 600 millió jüant fordított 15 fontos kolostor és védelem alatt álló hely rendbehozatalára."
Mára Kína, az autonóm terület és a tibetiek közös gondoskodásának köszönhetően a tibeti történelmi műemlékek újra régi fényükben ragyognak.
|