Tibetben főleg tibeti nemzetiségűek laknak. Nyelvük a han-tibeti nyelvcsalád, tibeti-burmai nyelvcsoport tibeti ága. Fő megélhetési forrásuk a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a kézművesség, az ipar és a kereskedelem.

A buddhista vallás tibeti jelenlétének 1300 éve alatt jelentősen megváltozott, az itt kialakult ágát lámaizmusnak nevezik. A tibetiek vallása a lámaizmus.

A pirított árpalisztből készült campa, a bírka- és a jakhús, valamint a jakvajas tea számít Tibetben népi eledelnek. A nomádok báránybőrből vagy gyapjúból készült köpenyt, az asszonyok e fölött csíkos szőttes kötényt hordanak.

A tibetiek szeretnek táncolni, énekelni. A tibeti dalok szépek. A tibetiek szeretnek marha- és juhhúst enni, tejesteát, jakvajas teát és az árpalisztből készült pálinkát inni.

Az ókorban az itt élő tibetiek földbe temették a halottakat, most a az ég, a tűz és a víz temetkezés népszerű Tibetben a helyiek körében.

A menbá nemzetiség ősi nemzetiség Tibetben, főleg a Tibeti Autonóm Terület déli részén élnek.

A menbá nemzetiség főleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, erdészettel, vadászattal és kézművesiparral foglalkozik.

Élelmiszereik főként a rizs, kukorica, árpa. A menbá nemzetiség többsége lámaista vallású.

A luoba nemzetiségűek főleg a Tibeti Autonóm Terület délkeleti részén elterülő Luoyuban élnek.

A luoba nemzetiségűek fő megélhetési alapja a mezőgazdaság, illetve bambuszból készült tárgyak árusítása. A luobak földjeiken főleg kukoricát, rizst, és árpát termesztenek. Az ezekből készült ételek a luobák fő ételei.