Az időszámítás előtti 2-ik században, a Nyugati Han dinasztiában iródott a Huai Nan Zi cimű könyv. Ebben olvashatjuk a következő feljegyzést.

„Valahol a Nagy Fal tövében élt valamikor egy Szei apó nevű öreg ember. Egy napon elveszett a lova. Szomszédai eljöttek hozzá, hogy kifejezzék részvétüket, hiszen egy paraszt számára nagy vagyont jelentett egy ló. Szei apó azonban nem busult, hanem azt mondta: Én bizony nem vagyok szomorú, ki tudja, lehet, hogy ebből még valami jó származik. Ezeket a furcsa szavakat hallva a szomszédság nevetve szétoszlott. Ám hogy hogy nem, néhány hónap múlva az elveszett ló visszajött, ráadásul magával hozott egy gyönyörű paripát. Erre a szomszédok megint átmentek hozzá, ezuttal hogy kifejezzék örömüket. Meglepetésükre Szei apó most azt mondta: Ki tudja, lehet, hogy ez rosszat hoz nekem. A szomszédok értetlenül mentek haza. Ám Szei apónak igaza lett. Fia nagyon megkedvelte az újonnan érkezett paripát, és mindennap kivágtatott vele a mezőre. Egy óvatlan pillanatban azonban felbukott a lova, ő pedig egész életére megsántult. A szomszédok megint átjöttek, ez alkalommal ismét részvétüket kifejezni. De Szei apó nyugodt lélekkel ugy nyilatkozott: nem éppen balszerencse, hogy a fiam ezentúl sántit. És valóban, nem sokkal később, háború tört ki. A helybeli fiatalokat mind besorozták katonának, kivéve Szei apó sánta fiát. A fiú otthon maradt szántott-vetett apjával. Aztán mikor vége lett a háborúnak alig jöttek haza néhányan a falubeli fiatal katonák közül. Szei apó elégedetten élte le hátralevő éveit sánta fia társaságában, és mondogatta: Lám, a balszerencse, a rossz, ami az embert éri, ismét jóra fordulhat. A későbbiekben ezt a filozófikus történetet foglalták össze azzal, hogy nem érte balszerencse Szei apót, amikor elveszítette lovát. A mai kínai emberek is ezzel a mondattal szokták vigasztalni bajba jutott barátjukat. Ez a történet a jó és a rossz dolgok közötti dialektikus viszonyt tárja fel. Attól függően, hogyan fogadjuk ezeket, merőben más-más eredményt kapunk. Ha ügyesen, a fejlődés irányába tereljük a velünk történt kellemetlen dolgokat, sok esetben szerencsés lesz a vég ? és fordítva. Ezzel kapcsolatban van egy másik kínai közmondás is: a szerencse a balszerencséből származik, a balszerencsét viszont sokszor a jó szerencse hozza.