  Az Ázsiai Fejlesztési Bank március 31-én éves jelentésében megállapítja: annak ellenére, hogy a globális pénzügyi válság a kínai gazdaságra gyakorolt hatása meghaladta az előre elképzeltet, a gazdaságélénkítő terv végrehajtásával és a gazdasági szerkezet átigazításának felgyorsításával a kínai nemzetgazdaság visszaesésének trendje várhatóan az idei év második felében lefékeződik. A következőkben erről hallhatnak részletesebben.
A bank jelentése szerint annak hátterében, hogy az idén megállt a globális gazdaság növekedése és Kínát gyakori természeti csapások érték, a kínai nemzetgazdaság növekedése 2008-ban 2002 óta mélypontra került. A külföldi kereslet robbanásszerű visszaesése miatt a kínai termékek exportja a tavalyi év novembere óta egymást követő négy hónapban negatívan nőtt, és ennek következtében is lassult az ipari termelés növekedése, komolyabbá vált a munkanélküliség helyzete. Ezek miatt a kínai kormány tavalyi novemberben kidolgozta a két évre szóló, 4000 milliárd jüan összértéket elérő gazdaságélénkítő tervét.
Robert Wihtol, az Ázsiai Fejlesztési Bank pekingi képviselője úgy nyilatkozott, hogy a kínai kormány által megtett intézkedések céltudatosak, megfelelőek és máris eredményesek.
„Az intézkedések eredménye főleg abban mutatkozik meg, hogy Kínában nagymértékben nőttek a hitelkihelyezések, az év első két hónapjában az állóeszköz beruházások növekedése elérte a 26,5%-ot. E tendencia alapján feltételezhető, hogy a kínai kormány további programokkal élénkíti a gazdaságot."
 A bank jelentésében többek között szerepel, hogy Kínában az év első negyedévében csökkenhet az árszínvonal, de éves szinten 0,8-1%-os növekedésre lehet számítani. Mindez azt jelzi, hogy idén Kínában nem lesz komoly defláció. Ennek okáról Zhuang Jian, az Ázsiai Fejlesztési Bank kínai külképviseletének közgazdásza így beszélt:
„Úgy vélem, hogy ebben az évben nem lesz jelentős árcsökkenés, a kínai nemzetgazdaság az év második felében lendületet kap, s akkor beindul a fogyasztás, ami felfelé húzza majd az árakat."
Az ÁFB jelentése javasolja, hogy Kína gyorsítsa fel a gazdasági szerkezet kiigazításának a folyamatát, annak érdekében, hogy csökkenjen a gazdasági növekedés a tőkebefektetésre és az exportra való támaszkodása. A bank pekingi képviselője Robert Wihtol úgy fogalmazott, hogy a cég örömére szolgál, hogy a kínai kormány a gazdaságélénkítő csomag kidolgozása mellett több kiegészítő intézkedést is hozott.
„A gazdaság hosszabb távú fejlesztését tekintve a kínai kormánynak biztosítania kell az infrastrukturális létesítményekre szánt jelenlegi ráfordításokat, több eszközt kell alkalmaznia ahhoz, hogy a fogyasztás jobban elősegítse a gazdasági növekedést. Emellett a kormány többet fordít szociális ügyekre, különösen az oktatás, az egészségügy területeire, mert ez nemcsak kedvezően hat a lakosság életszínvonalának emelésére, hanem elősegíti fogyasztói képességüket, serkentően hat a keresletre és a termelésre."
|
