A legfontosabb feladatokat így foglalta össze: az első, hogy mielőbb stabilizálják a nemzetközi pénzpiacot. Adjanak meghatározó szerepet a pénzügyek a reálgazdaság fejlődésének. Meg kell erősíteniük az emberek és a vállalatok bizalmát. A második, hogy a különböző országoknak saját adottságaiknak megfelelő gazdaságélénkítő intézkedéseket kell foganatosítaniuk. Egyeztetniük kell makrogazdaság-politikájukat. Együtt kell biztosítaniuk a fejlesztési, a foglalkoztatási és a népjóléti célok megvalósítását. A harmadik, hogy vissza kell szorítani a kereskedelmi és a befektetési protekcionizmust. Csökkenteni kell a különböző országoknak, különösen a fejlődő országoknak okozott károkat. A negyedik, hogy az egyetemesség, az egyensúly, a folyamatosság és a hatékonyság elvei alapján elő kell mozdítani a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját a mostanihoz hasonló pénzügyi válság megismétlődésének megelőzése érdekében - emelte ki a kínai államelnök.

A jelenlegi pénzügyi válság kitörése után a kínai kormány programcsomagot készített a nemzeti szükségletek növelésére, a gazdasági szerkezetváltásra és a népjóléti viszonyok javítására. Döntöttek a kétéves 4000 milliárd jüanos gazdaságélénkítési tervről. Szabályozták az autóipart és az acélipart magába foglaló 10 fontos ágazat fejlesztésének programját, nagymértékben emelték a szociális ellátás szintjét. Intézkedéseket tettek a városi és a falusi foglakoztatás garantálására.

Az elmúlt hónapban a Kínai Országos Népi Gyűlés, azaz a parlament éves ülésszakán a idei GDP 8%-os emelését tűzték ki célul. Erről szólva Hu Jintao leszögezte:

"Hosszú időkre felkészítettük magunkat a nehézségek megoldására, a várható újabb lépésekre tartalékokat is hagytunk. Előre megfogalmaztuk az esetleges nagyobb nehézségek kezeléséről szóló programokat, amihez megfelelő eszközöket készítettünk elő. Bármikor képesek vagyunk újabb gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésére."

Kína erejéhez mérten fokozza nemzetközi részvételét a nemzetközi pénzügyi krízis kezelésében. Kína 650 milliárd jüanos értékben kétoldalú valutacsere-forgalmi egyezményeket írt alá különböző országokkal és régiókkal. Kína csatlakozott a nemzetközi pénzügyi szervezetek üzleti célú fedezeti finanszírozási tervéhez. Létrehozták a Kína és az Amerikaközi Fejlesztési Bank, azaz az IADB közötti együttműködési és társulási rendszert. Kína és az Egyesült Államok egyezményt írt alá 20 milliárd dollár értékű finanszírozásokról.

A Nemzetközi Valutaalap tökéjének esetleges emeléséről szólva a kínai elnök leszögezte: Kína támogatja a tőkeemelést abban az esetben, ha garantálják a töke biztonságát és az ésszerű haszonszerzést. Kína kész tárgyalni az érintett felekkel a fedezeti és finanszírozási eszközökről és erejéhez mérten kész fejlesztéshez hozzájárulni. A kínai fél megerősíti: a Nemzetközi Valutaalapnak a jogok és a kötelezettségek egyensúlya, a közös szerepvállalás és az önkéntesség elvei alapján kell anyagi forrásokat gyűjtenie.

A múlt év novemberében a washingtoni pénzügyi csúcsértekezleten Hu Jintao kínai államelnök hangoztatta: a nemzetközi pénzügyi krízisben a nemzetközi közösségnek gondoskodnia a fejlődő országoknak, különösen a legfejletlenebb országoknak okozott károk csökkentéséről.

Több magas rangú kínai tisztviselő szerint szabályozni kell a nemzetközi pénzügyi szervezetek igazgatási rendszerét. Fokozni kell a fejlődő országok beleszólási jogát a szervezetekben. He Yafei kínai külügyminiszter-helyettes a minap tudósítónknak elmondta:

"Határozottan elősegítjük az ENSZ millenniumi célkitűzéseinek megvalósítását. Mindenképpen teljesítjük az afrikai országoknak és a fejlődő országoknak tett ígéreteinket."

Hu Jintao kínai államelnök kifejezésre juttatta: Kína továbbra is folytatja a kölcsönös előnyökre alapuló nyitási stratégiáját. A feltételek birtokában meggyőződésünk, hogy képesek vagyunk megőrizni a gazdaság stabil és gyors fejlődését, és pozitív hozzájárulással előmozdíthatjuk a világgazdaság fejlesztését.