A kínai gyáripar mindig is magas arányt képviselt a GDP-ben, s Kína jelenleg is az iparosítás középénél tart. A világ gyáriparát tekintve az Egyesült Államok áll az első helyen, Japán a második. 2003-ban Kína lekörözte Németországot, a korábbi harmadikat. Az Egyesült Államokban a szolgáltatóipar a GDP 80 százalékát adja, de mégis gyáripara a legfejlettebb a világon. Ezért érhető, hogy Kína nagy jelentőséget tulajdonít a gyáriparnak, főképpen a berendezésgyártás fejlesztésének.

Kínában a gyáripar a hazai gazdaság legnagyobb erejét jelenti és a népgazdaság szerves alkotórésze. A kínai gyáripar három része 17 ágazatra oszlik, melyek közül a könnyűipar, a textilipar és a hétköznapi használati cikkek gyártása a gyáripar 30,24%-át, a petrokémiai, a gumifeldolgozó, a nem fémet feldolgozó és a fémfeldolgozó ipar körülbelül a 33%-át adja, míg a gépgyártás és az elektronikai ipar a gyáripar 35%-át.

Nagyvonalakban azt mondhatjuk, hogy a természeti erőforrások feldolgozásával előállított termékek belföldön kerülnek értékesítésre. A könnyűipar, a gépgyártás és az elektronikai ipar termékeinek fele a belföldi kereskedelembe kerül, a másik fele pedig a külföldi piacra.

A gyáriparból származó teljes adóbevétel a második csoport 90%-ából kerül ki, a foglalkoztatottakat tekintve pedig a gyáriparban dolgozók aránya 90,7%.

Ezen felül érdemes megemlíteni a gyáripari cikkek exportját. 

A kínai gyáripar termékei az exportforgalom 91,2%-át teszik ki.

A kínai gyáripar gyors fejlődését a külföldi termelőágak Kínába való áthelyezése eredményezte. Statisztikai adatok szerint a világon akár a fizikai, akár szellemi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos önköltség Kínában a legolcsóbb, ezért több külföldi vállalkozó szívesen helyezte át Kínába vállalatait. Eddig több mint 600 multinacionális cég hozott létre fiókot, kutató- és fejlesztési intézetét Kínában.