A kínai társadalom fejlődését követve egyre több tudományos kutató nő van jelen a nemzetközi tudományos életben. Jelenleg Kínában minden harmadik tudományos kutató nő. Mai adásunkban a kínai tudós nőkről számolunk be.

Mao Jianqin a Bei Hang Egyetem (vagy Pekingi Repüléstani és Űrhajózási Egyetem) professzora, aki a múlt évszázad 60-as éveiben fejezte be tanulmányait, majd ezt követően a hadtudományok védelmi szférájának kutatásával kezdett foglalkozni, majd 1985-ben az első doktorok egyike lett az új Kína létrehozása óta. Mao Jianqin ma már elismert szakértő, aki saját maga is azt tapasztalja, hogy egyre erősebb a tudományos kutató nők csoportja.

„A felszabadulás után végzett tudományos kutató nők társadalmi státusa és száma egyaránt meghaladja az ezt megelőző időszak mutatóit."

1984-től Mao Jianqin egymást követően fejezte be a kínai állami természeti alap, a védelmi szféra infrastrukturális kérdéseivel foglalkozó hadtudományos kutatói szakot, az úralap programjait. Mao tizenötször járt Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, hogy előadásokat tartson. Tudósítónknak elmondta, hogy a kutatás területén a nőknek nagyobb erőfeszítést kell tenniük, mint a férfiaknak, ha szeretnének kiemelkedő eredményeket elérni.

„Személyes tapasztalatom szerint bár nagyon nehéz tudományág az űrkutatás, a férfiakhoz hasonlóan a nők is képesek arra, hogy ilyen tudományos munkával foglalkozzanak."

Jelenleg hivatalos statisztikai adatok szerint Kínában több mint tízmillió tudományos kutató nő található, ami a teljes szám közel 37 százalékát teszi ki. A Kínai Tudományos Akadémiának és a Kínai Mérnöki Akadémiának közel női 70 tagja van, és ez az arány sokkal magasabb az amerikai a francia vagy éppen a német számoknál.

A tudományos kutató nők sikere nemcsak saját szorgalmuknak köszönhető, hanem a kínai társadalom fejlődésének és a nők státusa emelkedésének is. Kínában a nők mind az alapoktatás során, mind a felsőoktatásban egyenlő jogokat élvezhetnek. Ezzel kapcsolatban Wang Yanlin, a Henani Agrártudományi Egyetem rektor asszonya a következőket mondta.

„Az elmúlt években jelentősen nőtt a felsőoktatásban részt vevő nők száma. A női hallgatók aránya 47,08 százalék az egyetemen, a mesterkurzuson tanuló nők aránya 46 százalék, a doktori kurzuson részt vevők aránya 32,57 százalék."

Azonban Kínában a hagyományos kultúra hatása miatt a nőknek általában többet kell vállalniuk a családi munkából, ami gátolhatja képességük kibontakoztatását. Liu Shu, a Kínai Tudományos és Műszaki Szövetség volt alelnöke kijelentette, hogy a jó társadalmi hangulat a kutató nők sikerén is nagyban múlik. A társadalomnak nagyobb figyelmet, tiszteletet és megértést kell tanúsítania feléjük.

2004-ben a Nők Összkínai Szövetsége, a Kínai Tudományos és Műszaki Szövetség és az UNICEF kínai bizottsága közösen létrehozta a fiatal kínai nők tudósdíját, melyet eddig már több tucat hölgy vehetett át. 2007-ben létrejött a kutató nők kínai szövetsége, melynek révén a nők még nagyobb szerepet játszhatnak a tudományok, a gazdaság és a társadalom fejlődésében.