Szombaton Pekingben megrendezésre került a globális tudományos innovációs együttműködési és kommunikációs csúcsértekezlet. Több részt vevő szakértő kijelentette, hogy tudományos innováció nélkül elképzelhetetlen Kína jó minőségű fejlesztése, a jövőben jobb nyitással kell emelni a kínai innovációs képességet. A következőkben hallhatják a részleteket.

Az utóbbi években figyelemre méltó kínai tudományos eredmények születtek, például a világ legnagyobb rádiótávcsöve, a Shenzhou űrhajó, a Mozi nevű kvantum műhold, a nagysebességű vonat, a Beidou navigációs rendszer, a szuperszámítógép és a kínai gyártású repülőgép. Long Guoqiang, a kínai Államtanács fejlesztési kutatóintézetének alelnöke a csúcsértekezleten elmondta, hogy Kína jó minőségű fejlesztéséhez szükség van ipari frissítésre és átalakításra.

„A nemrég történt ZTE-incidens figyelmeztette Kínát, hogy a már elért óriási eredmények ellenére még nagy különbség létezik Kína és a fejlett országok között. A jövőben Kínának intenzívebb intézkedéseket kell tenni a tudományos innováció érdekében."

Long Guoqiang kijelentette, hogy a tudományos innováció érdekében ésszerűen kell kezelni a kormány és a piac közötti kapcsolatokat, a nemzetközi együttműködések és a kínai innováció közötti kapcsolatokat. Long hangoztatta, hogy nem bezárkózva, hanem nemzetközi együttműködések keretében kell fejleszteni az innovációt.

„A gazdasági fejlődés innovációs vezetésében nagyon fontos a technikai áttörés, a jó és tökéletes iparági körülmények megteremtése. A polgári célú technikai áttörés különbözik a védelmi technikák terén elért áttöréstől. Tiszteletben kell tartani a tudományos innováció és az iparági fejlődés törvényszerűségeit, jól kell kezelni a két dolog közötti kapcsolatokat."

A csúcsértekezleten közzétett számok alapján a nagy és közepes kínai ipari cégek bevételeik kevesebb, mint 1%-át fordítják kutatásra és fejlesztésre, az Egyesült Államokban, Japánban és Németországban, ez az arány több mint 2%. A kínai technikák külföldi függősége 50%-os, a kínai tudományos és technológiai eredmények transzformációja 10%-os, ami sokkal alacsonyabb a fejlett országok 40%-ánál.

Az olyan gondok megoldása érdekében, mint például a leglényegesebb technika hiánya, az innovációs szereplők eloszlása és párhuzamossága, a gyenge iparági technikai alapok, az eredmények nehézkes transzformációja, Kína bevezeti a tudományos rendszer reformját, 40 innovációs központot hoz létre az elkövetkező 7 évben. Liu Wenqiang, a kínai ipari és informatikai minisztérium elektronikus információs kutatóintézetének alelnöke a következőkről tájékoztatott:

„Először is, az innovációs központ olyan újdonság, amely integrálja a különböző erőforrásokat. Másodszor, az innovációs központot a cég+szövetség minta alapján építik ki. Harmadszor, az innovációs központoknak piaci alapokon kell működni. Negyedszer, a központnak a finanszírozás jó csatornájának kell lenni."