A brit The Telegraph összeállította minden idők legjobb ázsiai regényeinek listáját. Az első helyre a több mint 200 esztendeje született A vörös szoba álma került.

A vörös szoba álma az egyik legismertebb kínai klasszikus regény. A Qing-dinasztia (1644-1911) idején élt Cao Xueqin műve több mint 400 szereplőt vonultat fel, és a kínai kultúra páratlan kincsesbányájának számít.

Mindezek a tények már Nyugaton is egyre többek számára ismertek, mivel az utóbbi évtizedben a regény egyre több figyelmet kap külföldön is.

Ezért aztán csak kevesen csodálkozhatnak A vörös szoba álma előkelő helyezésén, hiszen a mű rendkívüli hatással volt a kínai, az ázsiai és a világirodalomra is. Vita tehát nem az első helyre került regény miatt van, hanem a többi helyezett miatt, egészen pontosan azért, hogy mely művek maradtak le a legjobbak listájáról. Kínából például egyetlen modern regény sem került fel a legjobbak közé, nehezményezik a kínai irodalmárok. Amit egyébként „jóindulatúan" azzal magyaráznak, hogy Nyugaton még mindig nem elég ismert a kínai irodalom egésze.

„Az ázsiai irodalom tartalmazza a világ legszebb prózai alkotásainak egy részét. A listánkra mi azokat vettük ezek közül fel, amelyeket minden könyvszerető olvasónak el kell olvasnia" – írta a brit lap szerkesztője a toplista összeállítása kapcsán.

Ronald Gray, az Ohio Egyetem nyelvészprofesszora könyvet szentelt a kínai irodalom alapművének, úgyhogy érdemes meghallgatni az ő véleményét is arról, hogy miért is nagyszerű alkotás A vörös szoba álma.

„Részletes filozófiai megfigyelésekkel teli, enciklopédikus igényű, briliáns meseszövésű és rendkívül realisztikus ábrázolású a regény" – mondta Ronald Gray.

Mark S. Ferrara, a New York-i Állami Egyetem angol nyelvi docense a regényt angol fordításban tanítja a hallgatóinak, természetesen azért, mivel a világirodalom egyik nagy mesterművének tartja, az amerikai diákok számára pedig tökéletes bevezetés a kínai kultúrába.

„Minden benne van a kínai gyógyászattól kezdve a művészetig, költészetig, építészetig, ételekig, ruházkodásig, ugyanakkor nem hiányzik belőle a társadalmi osztályok, a nemi szerepek, a szexuális szokások, a mandzsu és han népszokások, az uralkodói rítusok bemutatása sem, hogy csak néhányat említsünk a témái közül. A regény a történelmi realizmust vegyíti az allegóriával, az életrajzot a társadalomkritikával, illetve játékosan egybemossa a fikciót és a valóságot" – mondta Mark S. Ferrara.

Colin Mackerras ausztráliai sinológus szerint A vörös szoba álma „remek leírása annak, hogy a korban milyen volt a társadalmi osztályok helyzete. Csodálatos etikettregény".

Magával a listával kapcsolatban lássuk a már idézett Ronald Gray véleményét. A professzor azt mondta, hogy a toplistán szereplő minden műnek van kitűnő angol fordítása, több regény ráadásul már eredetileg is angolul íródott.

Brian Castro, az Adelaide Egyetem J.M. Coetzee Központjának igazgatója az ázsiai regények toplistájával kapcsolatban a következőket jegyezte meg:

„Meglehetősen vegyes lista. Azt hiszem, hogy a fordítások színvonala döntötte el, hogy mely művek kerülnek be a legjobbak közé."

Castro, aki egyébként maga is író, ráadásul ősei között vannak kínai származásúak is, szeretne többet tudni a mai kínai regényirodalomról.

„A mindenki által ismert könyveken, például Mo Yan művein túl többet szeretnék hallani azokról a kínai írókról, akiket a világban kevésbé ismernek. Egészen biztos vagyok benne, hogy rengeteg tehetséges író van Kínában. Csakhogy ez nem elég, hallani is kell a nagyvilágnak róluk, mégpedig úgy, hogy az információkból aztán mindenki reális képet kapjon róluk" – mondta Brian Castro.

És ezt még akkor is elfogadhatjuk Brian Castrótól, ha Bertók László-idézettel zárjuk le a legjobb ázsiai regényről mondottakat: „Azt mondod, hogy a legjobb könyveket / nem írják meg, mert mindenki maga / olvasgatja magában, míg gyerek, / s amikor felnő, visszaadja a / könyvtárnak vagy minek, s többé soha / nem kapja kölcsön? s hogyha írni kezd, / csak emlékezik az igazira, / és elképzeli, amit nem lehet?"

laci