>>A közigazgatás felépítése

A közigazgatás felépítése szerkezete

Kínában jelenleg a legfelsőbb szintű közigazgatási egységbe összesen 34 tartományi szintű egység tartozik: 4 tartományi jogú nagyváros, 23 tartomány, 5 autonóm terület és 2 különleges közigazgatási övezet.

4 tartományi jogú nagyváros：

Peking (Beijing)

A Kínai Népköztársaság fővárosa, rövidítve Ji. Beijing, az Észak-kínai Síkság északnyugati részén fekszik. Legkorábban Jinek, a Tavasz és Ősz korszakban Yendounak, a Liao-dinasztia idején Peidounak vagy Yenjingnek nevezik, a Jin, Yuan, Ming- és Qing-dinasztiák idején, majd a köztársaság elejéig Douchengnek, Zhoungdounak, Dadounak, Pepingnek és Beijingnek nevezik. 1928-tól kezdődően nyerte el a nagyvárosi státuszt. Jelenleg Pekinghez közigazgatásilag 16 kerület és két járás tartozik. Peking tartományi jogú város, tehát közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Összterülete 16,8 ezer négyzetkilométer. 2002 végén az egész város állandó lakosága 11 millió 363 ezer volt. Peking (Beijing) Kína politikai központja egyben Kína kulturális, tudományos és oktatási központja, illetve közlekedési csomópontja is. Peking turista nevezetességei híresek belföldön és külföldön egyaránt. A legjelentősebbek a következőek: a Nagy Fal, a Téli Palota, vagyis a Tiltott Város, az Ég Templom, a Ming-sírok, a Nyári Palota és az Illatos Hegy.

Sanghaj

Sanghaj, rövidítve Hu, a Kína keleti részén lévő tengerpart középső szakaszán a Jangce-folyó és a Huangpu-folyó torkolatánál található. Régen Sanghaj tengerparti halászfalu volt, a Tavasz és Ősz korszakban a Wu Birodalom területe, a Hadakozó Fejedelemségek korszakában pedig a Chu birodalom közigazgatási területévé, a Song-dinasztia idején pedig kis várossá vált és ekkortól kezdték Sanghajnak nevezni a halászfalut. 1927-ben várossá lett. Jelenleg Kína 4 nagyvárosának egyike, és mint ilyen közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Sanghaj közigazgatása 18 kerületre és egy járásra oszlik, összterülete 5800 négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakossága 13 millió 347 ezer volt. Sanghaj Kína legnagyobb városa, a világ nagyvárosainak egyike. Sanghaj Kína legnagyobb ipari városa, kereskedelmi és pénzügyi központja, valamint tudományos és technikai bázisa.

Tianjin

Tianjint rövidítve Jinnak nevezik. Az Észak-kínai Síkság északkeleti részén fekszik, a Hai-folyó öt főbb mellékfolyója itt egyesül, és ömlik a Bo-tengerbe. A Jin és Yuan-dinasztia idején Gunak nevezik. Gu a hajószállítás fontos központja volt. Majd Haijin néven kis várost alakítottak ki, amelyet a Ming-dinasztia elején Tianjinnak neveztek el és megyét hoztak létre a területén. A Qing-dinasztia idején Tianjin Prefekturává lett, 1928-tól kezdődően lett várossá. Jelenleg Tianjin közigazgatása alá 15 kerület és 3 járás tartozik. Tianjin közvetlenül a központi kormány alá tartozik. Összterülete 11 ezer négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakossága 9 millió 190 ezer 5 száz volt. Tianjin Északkelet-Kína legnagyobb ipari városa, benzingyártása jelentős, gazdag tengeri só lelőhelyekkel és jelentős ipari technikai alappal rendelkezik. Tianjin fontos észak-kínai kereskedelmi központ és kikötőváros. Tianjin főbb nevezetességei a következők: a Ninyuan, a Tianhou-park, a Dagukou tüzérségi támaszpont, Ji járás Dule-kolostora, a Nagy Fal Huangyaguan ősi szakasza és a Pansan hegy turista kirándulóhelye, amelyet a Pekingtől keletre emelkedő Első Hegynek neveznek.

Chongqing

Chongqingot rövidítve Yunek nevezik. Délnyugat-Kína keleti részén, a Jangce-folyó felső folyásánál fekszik. A Tavasz és Ősz korszakban, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakában a Ba birodalom területe volt. A Shui és Tan-dinasztia idején a Yu prefektúrához tartozott. A japán agresszorok elleni háború idején Chongqing a Nacionalista Párt uralma alatt lévő kormány székhelye volt. 1997-ben Sichuan tartomány Chongqing, Wanxian, Fulin prefektúra szintű városokból és Qinjiang prefektúrából létrejött a központi kormánynak közvetlenül alárendelt Chongqing város. Chongqinghoz közigazgatásilag 15 kerület, 4 járási szintű város, 17 járás, 4 autonóm járás tartozik. Összterülete 8230 négyzetkilométer. 2002 végén az állandó lakosok száma 31 millió 70 ezer volt. Chongqing város komplex ipari város, idegenforgalmi nevezetességei a következők: a Jangce-folyó három szorosa, a Pipá-hegység, a Jinyun-hegység.

>>Erőforrások

Föld és bányászat

Kína hatalmas kiterjedésű ország, különböző típusú földterületei vannak: művelés alá vont föld, erdő, legelő, meddő vagyis Góbi. Viszont összességében sok a hegyvidéki föld, kevés az alföld. A szántóföld és az erdők kis százalékát teszik ki az ország összterületnek. A megművelhető földek megoszlása is egyenlőtlen, a szántóföldek többsége főleg a keleti monszunszelek hatása alatt lévő területek alföldjén és medenceiben található. Az erdők többsége Kína északkeleti részén és délnyugati hegységeiben, a legelők többsége pedig a fennsíkokon és hegyvidékeken elszórta találhatók.

◆Szántóföldek：　　

Kína szántóföldjeinek területe 1,27 millió négyzetkilométer. Ebből a keleti, illetve nyugati részén kevés van, mindkettő csak az összterület 28,4%-át jelenti, az ország középső részén található Kína szántóföldjeinek 43,2%-a. A szántóföldek többségét az Északkeleti-Alföldön, az Észak-kínai-Alföldön, a Jangce-folyó középső és alsó folyásánál, a Gyöngy-folyó három deltaágánál és a Sichuani-medencében elszórtan találjuk. Az Északkeleti-Alföldön a talaj többsége sötétbarna, az itt termelt mezőgazdasági növények a következők: búza, kukorica, rizs, gaoliang, vagyis piros köles, gyapot, földimogyoró, stb. A Jangce-folyó középső és alsó folyásánál lévő alföldön rizst, mandarint, repcét termelnek. A Sichuani-medencében rizs, repce, cukornád, tea, mandarin és más gyümölcsök teremnek.

◆Erdők：　　

Kína erdős területe jelenleg 158,9 millió hektárt tesz ki, az erdővel borított területek az ország összterületének 16,55%-át teszik ki, vagyis Kína az erdőkben szegény országok közé tartozik. Nagy a lemaradása még a 30,8%-os világátlaghoz képest is. Kína természetes erdeinek többsége Északkelet-, és Délnyugat-Kínában található. A sűrű népességű, gazdaságilag fejlett Keleti-Alföldön, valamint a hatalmas területű Északnyugat-Kínában nagyon ritka az erdő.

A kínai erdők nagyon gazdagok fafajtákban, összesen több mint 2800 fafajta található meg Kína területén, köztük a Föld legértékesebb fája a kínai galambfa, továbbá a kínai mamutfenyő, a kínai vörösfenyő, stb. Kína szisztematikusan végez az országban nagyszabású fásítást a környezetvédelem és a gazdaság igényeinek kielégítése érdekében. Kínában a fásított területek nagysága elérte a 33,79 millió hektárt, amivel a világon vezető helyet foglal el.

Kína főbb erdős területei a következők:

Az északkelet-kínai erdős terület, beleértve a Nagy-Hinggan és a Kis-Hinggan vonulatain lévő erdőket.

Kína második nagy erdős területe Délnyugat-Kínában található. Ide tartozik a Henduan-hegységnél, a Himalája lábánál és a Yaluzanbujiang-folyó kanyarulatánál található erdős terület.

A délkelet-kínai erdős terület a Qinling-Huai folyótól délre, a Yungui-fennsíktól keletre elterülő széles dombos-hegyes terület, itt található Kína legnagyobb telepített erdős területe. Ezen kívül Kínában széles körben használják az erdősávos védekezést is. Így pl. a Kína északkeleti, keleti, és északnyugati részén húzódó erdősáv hosszúsága több mint 7000 kilométer, területe körülbelül 260 millió hektár, ami egynegyedét teszi ki Kína szárazföldi területének, ezt az erdősávos védőövezetet a világ legnagyobb ökológiai létesítményének nevezik.

◆Legelők：　　

Kína több mint 266,06 millió hektár legelővel rendelkezik. A többfajta legelő lehetővé teszi, hogy többfajta állatot tartsanak, és minden évszakot felhasználják pásztorkodásra. Kína legelőinek összterülete az ország területének majdnem egynegyedét teszi ki, így Kína ezen a téren a világ élvonalába tartozik. Kína legelőinek többségét a Nagy-Hingganling, a Yinshan és a Qingzang-fennsík keleti vonulatától nyugatra és északra lévő széles területen találhatjuk. A mesterségesen kialakított legelők többsége pedig Kína délkeleti részén, a szántóföldek és erdők között helyezkedik el.

Kína állattenyésztésének főbb területei: a legnagyobb Belső-Mongólia, ahol nemesített állatfajták, pl. Sanhe-ló és Sanhe-marha található. Xinjiang területén többek közzött a xinjiangi vékonyszőrű juh, az Artai nagyfarkú juh és a Yili-ló a nemesített állatfajta. Qinghaiban a legfőbb tenyészállat a jak, ezen kívül a belföldön és külföldön is híres Hequ-ló. Tibetben ugyancsak a jak a legfőbb tenyészállat.

>>Erőforrások

Bányászati erőforrások

Kína gazdag bányászati erőforrásokban. A világ eddig ismertté vált összes bányakincsének körülbelül 12%-a található Kínában, amivel a harmadik helyen áll az országok közt. Az egy főre jutó bányászati termék azonban nagyon kevés, csak a világátlag 58%-a, amivel Kína a világ országainak sorában az 53. helyet foglalja el. Eddig 171 féle bányát kutattak fel Kínában, amiből 158-nak már meg is történt a felmérése (10 energiahordozó, 5 feketefém, 41 színesfém, 8 nemesfém, 91 nem fémbánya és 3 egyéb vízi, illetve gázbánya). Kína a világ azon ritka országai közé tartozik, amelyekben gazdag bányászati tartalékok vannak, és a bányafélék alapvetően kiegészítik egymást. Az eddig ismertté vált tartalékok mennyiségét számítva Kína a világ első három helyén áll a 45 főbb bányászati erőforrás közül 25 területén, és 12 ásványi anyag, többek közt a kén, a gipsz, a vanádium, a titán, a tantál, a volfrám, a barit-kristály tartalékok terén első helyen áll a világon.

A kínai bányászati erőforrások a következő területi megoszlást mutatják: a kőolaj- és földgáz-mezők többsége Kína északkeleti, északi és északnyugati részén vannak. A réz többségét Délnyugat-, Északnyugat- és Kelet-Kínában bányásszák. Volfrám, ón, molibdén, antimon főleg Dél- és Észak-Kínában, arany- és ezüstbánya az országban mindenütt, így Tajvan-szigeten is található, a foszforbányák többsége viszont csak Dél-Kínában.。

A bányafajták terén a következő Kínában a helyzet：

◆Szénbányák：Kína első helyen áll a világon a széntartalék mennyisége terén. Az országban felkutatott széntartalék mennyisége 1000 milliárd tonna, aminek többségét Észak- és Északnyugat-Kínában találjuk, Shanxi, Shaanxi, Belső-Mongólia és más tartomány és autonóm terület tartalékai a leggazdagabbak.

◆Kőolaj- és földgáz-lelőhelyek：Ezek többsége Kína északnyugati részén található. Az utána következő leggazdagabb lelőhelyek pedig Kína északkeleti, északi területén és a Délkelet-kínai-tenger kontinentális talapzatánál találhatóak. 1998 év végéig 509 kőolaj- és 163 földgáz-mezőt találtak Kínában, az itt levő kőolaj-tartalék 19,85 milliárd tonnára, a földgáz-tartalék pedig 1950 milliárd köbméterre tehető, ami a 9., illetve 20. legnagyobb mennyiség a világon. A szárazföldön felkutatott kőolaj-, illetve földgáztartalék 73,8, illetve 78,4 százalékát teszi ki a kínai összmennyiségnek. Így alakult ki a Liaosong, a Bohai-öböl, a Tarim és Zhunger-Tulufan, a Sichuan, a Shanggannin 6 nagy kőolaj- és földgáz-mező övezet.

Fémbányászat：

◆Feketefémek：A már felkutatott feketefém-bányák (vas, mangán, vanádium, titán stb.) közül a vasérc-tartalék majdnem 50 milliárd tonna, aminek többsége Liaoning, Hebei, Shanxi és Sichuan tartományokban találhatók.

◆Színesfémek：Kínában valamennyi ismert színesfém megtalálható. Közülük az antimon a világ ismertté vált készletének 40 százalékát teszi ki, a kínai volfrámkészlet pedig a világ más országai tartalékának ötszörösét teszi ki.