>>[A nők jogainak védelme]

A nők jogainak védelméről szóló törvények és szabályok

Jelenleg Kínában már működik a nők jogi védelmének törvényi rendszere, mely az alkotmányra épülő, a nők jogait biztosító törvény, mely polgárjogi törvényből, büntető törvényből, választási törvényből, munka törvényből, házassági törvényből, lakossági és családtervező törvényből épül fel. Mióta 1992. áprilisában a kínai nők jogait biztosító törvény életbe lépett, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága 12 törvényt és 2 határozatot hozott, amelyek a nők jogait érintik. Ilyen például a munka törvénykönyve, a falusi bizottságok szervezésének törvénye, öregek jogait biztosító törvény, valamint a lakosság és családtervező törvény.
Ezzel egy időben módosították a választási törvényt, a büntető törvénykönyvet, a házassági törvényt és további 4 törvényt, amelyek szorosan kapcsolódnak a nők jogaihoz. Az államtanács megforgalmazta a 7, a nők jogainak biztosításával foglalkozó adminisztratív szabályt, és az ezzel érintett szervek is megforgalmazták a 98 szabályukat. Mindezek után a tartományok is megforgalmazták a nők jogainak biztosítását megcélzó törvény végrehajtási módszerét. A törvény sikeres végrehajtása érdekében az érintett szervek és térségek szintén megforgalmazták az egyes politikai célkitűzéseket és átfogóan megindították a propagandát.

Kínai nők munkajoga

A nők munkajogainak megvédése érdekében Kína illetékes szervei évek óta végrehajtják a „munka törvénykönyvében" szereplő előírásokat, mely megtiltja a munkajuttatás nemi alapon történő megkülönböztetését. Biztosítják nőknek egyenlős kiosztási jogot az előállítási anyagokban a férfiakkal. Biztosítják a nők azonos jövedelmét a férfiakkal összemért azonos munkáért. Szélesítik a nők munkaszerzési lehetőségeit, fejlesztik a szolgálaló ipart, főleg a lakótelepek szolgáló iparát, ezzel a nőknek jelentős munkalehetőséget biztosítanak. Továbbra is végrehajtják a női dolgozók munkavédelmi politikáját, különös figyelmet fordítva a nők menstruációja, terhessége, szülése és etetési időszakának munkavédő politikájára. A falusi nők egyenlő munkajoggal rendelkeznek a falusi férfiakhoz viszonyítva. Arra képezik ki a falusi nőket, hogy a hagyományos mezőgazdasági munkáról térjenek át nem-mezőgazdasági ágazatokba.

A kínai nők oktatáshoz való joga

Mind a kínai alkotmány, mind a kötelező oktatási törvény, a nők jogainak biztosításáról rendelkező törvény és az ezzel érintett törvények szabályozzák azt, hogy a nők ugyanazon jogokat élvezhessenek az oktatásban is, mint a férfiak. 2001-ben a kínai gimnáziumban tanuló gyerekek 99,1 százalékát tették ki az összes kínai gyereknek, a gimnáziumban tanuló lányok az összes kínai lány 99,01 százalékát teszi ki. 2002-ben a közép-iskolában tanuló lányok száma 38,7 millió volt összesen, ez az összes kínai diák 46,7 százalékát jelenti. Felsőfokú oktatási intézményekben 3,97 millió lány tanult, ez az összes diák 44 százaléka, és ez 6 százalékos növekedést jelent az 5 évvel ezelőtti szinthez képest. Az elmúlt években a kínai nők oktatásának színvonala nagymértékben nőtt. A 2000-ben tartott 5. országos népszámlálás statisztikai adatai szerint a kínai nők átlagos oktatásának hosszúsága 7,07 év, a felnőtt férfiak és nők oktatásának hosszúsága közötti különbség az 1995-ben mért 1,4 évtől 1,07 évre csökkent.

1 2 3 4 5 6 7 8