Dr. Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kelet- és Délkelet-Ázsiáért felelős tudományos munkatársa

Orbán látogatásának másik fontos témája volt a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújítása. Amennyiben a program megvalósul, az Kína egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása lesz a közép-európai régióban és az EU tagállamaiban, sőt Magyarországon is a legnagyobb kínai beruházás lenne.

Matura szerint e közlekedési folyosó korszerűsítése Kínának is érdeke. Elmondta, hogy a beruházással a kínai építőipari cégek bizonyítékát adhatnák annak, hogy a képesek az Európai Unió igen magas elvárásainak megfelelni. De a vasútvonal ezen kívül is fontos lehet Kína számára.

„A Görögországban már működő, kínai érdekeltségbe tartozó mélytengeri kikötők felől érkező áruk ezen a vonalon juthatnak az Európai Unió belső területeire, így az a terv, amelyet Orbán Viktor és kínai kollégái is említettek, hogy egy észak-déli közlekedési folyosót kell kiépíteni Közép-Európában, amely akár a Baltikumtól a Balkánig kötné össze a régiót, ez Közép-Európa és Kína közös érdeke."

A 1989-es rendszerváltás után Magyarország kevésbé vett részt a kínai gazdaság építésében. Erre Orbán miniszterelnök is utalt a Kínai Társadalomtudományi Akadémián elmondott beszédében: „visszatérünk azokra a piacokra, amelyeken valaha ott voltunk, de 1990 után kiszorultunk." – mondta. Azonban Kína a reform és nyitás után gyorsan fejlődött, a világ minden tájáról érkező multinacionális vállalatok fektettek be az országban. A mostani kínai piacon nemcsak a kínai vállalatok versenyeznek a külföldiekkel, hanem a külföldi cégek között is éles a verseny az országban. Milyen helye van a magyar vállalatoknak ebben a rendkívül nagy versenyben?

Matura szerint a magyar cégek méretükből kifolyólag sem olyan versenyképesek, mint más nemzetközi vállalatok, főleg a Kínában már több éve jelenlévők. Továbbá, a Pekinghez vagy Sanghajhoz hasonló nagyvárosok piacaira szinte már lehetetlen betörnie a magyar cégeknek. Azonban a kisebb városok még számos lehetőséget rejthetnek a magyar vállalatok számára.

„Tehát nem feltétlenül Pekingben, Sanghajban, vagy Csungkingban, hanem akár – kínai mértékkel – apróbb településeken, megyei szinten tudnak olyan együttműködéseket kialakítani, amely mind a két fél javát szolgálhatja. Magyarország számos területen rendelkezik igen fejlett technológiával, akár a környezetvédelmi technológiák, akár a vízgazdálkodás, agrárszektor, és számos más technológiai szektor területén Magyarország tudna tudást exportálni Kínába. A termékek területén is, ahogy említettem, az agrárium, így a húsipari termékekben, remélhetőleg majd a bor és egyéb hasonló élelmiszereknek a Kínába irányuló exportját is szeretné Magyarország növelni."

Orbán kínai útján egy fontos mezőgazdasági megállapodást is kötött, így hamarosan magyar sertések, nyulak, kacsák és libák jelenhetnek meg a kínai piacon. Korábban csak a magyar kacsa- és libatojások importját engedélyezték Kínában. Matura szerint a magyar mezőgazdaság számára ez egy nagyon fontos eredmény.

„Ez a magyar export, magyar agrárexport számára egy igen jelentős lehetőséget teremtene. Tudjuk azt, hogy az elmúlt évtizedek rohamos életszínvonal-növekedése Kínában, nagyon megnövelte a hús iránti keresletet. Magyarország pedig évszázadok vagy akár évezredek óta Közép-Európa éléskamrája. A magyar agrártermékek megfelelnek az Európai Unió legmagasabb elvárásainak. Igen jó minőségűek és reménykedünk abban, hogy a kínai piacon erős keresletet találnak majd."