zoli |
Sokan látták a Disney Mulan című rajzfilmjét, és talán nem is tudják, hogy az egy ősi kínai művet, Mulan balladáját dolgozza fel.
Az eredeti balladát a hatodik századi Régi és új zenei feljegyzések című műben rögzítették. Ezt onnan tudjuk, hogy a Zenei hivatal 11-12. század során összeállított gyűjteményében külön megjelölték az eredeti forrást. Az eredeti balladából 1593-ban Xu Wei készített kétfelvonásos színművet, majd a 17. században Chu Renhuo foglalta Mulan karakterét a Sui és Tang története című történelmi regényébe. Az évszázadok során Mulan története széles körben ismertté vált, népmeseként szájról szájra terjedve.
A különböző történetekben a magnólia jelentésű Mulan névhez különböző vezetékneveket párosítottak. A legnépszerűbb Xu Wei változata, a virágot jelentő Hua családnév.
Mivel ez egy ballada, nem tudni, hogy van-e valóságalapja a történetnek, Xu Wei mindenesetre az Északi Wei dinasztia korába helyezte a történetet, az ötödik század környékére.
A rajzfilmben Mulan nem tud bánni a fegyverekkel, az „igazi" Mulan azonban profi fegyverforgató volt. Szülőhelye híres volt a a harcművészetekről és a kardforgatásról, és Mulan jól tudott lovagolni és íjjal lőni is.
A legenda szerint minden családból egy embert soroztak be a seregbe, hogy harcoljanak az északi hódítók ellen. Mulan apja azonban már idős volt, öccse pedig még csecsemő, ezért Mulan úgy döntött, hogy férfinak öltözik és maga megy harcolni apja helyett.
12 évnyi harc után a hadsereg visszatért, tagjait pedig megjutalmazták. Mulan visszautasította a felajánlott tisztségeket, és csak egy gyors lovat kért, hogy hazamehessen. Hazatérve családja kitörő örömmel fogadta őt, és később bajtársai előtt felfedte női mivoltát, amit ők 12 évig nem is sejtettek.
Tehát a rajzfilmmel ellentétben, Mulant nem segítette sem okos ló, sem kis sárkány.
Az eredeti ballada nem túl bőbeszédű, Chu Renhuo azonban a 17. század végén sokat hozzátett a történethez. Ebben a változatban Mulan a Heshana kán uralta Nyugati Török Kánságban élt. A kán szövetséget kötött a felemelkedőben lévő Tang-dinasztiával, a közelgő háborúba pedig apja helyett Mulan ment, férfinak öltözve. A Dou Jiande által uralt Xia fejedelemség csapatai azonban elfogták Mulant, és Xianniang, a fejedelem harcos lánya megpróbálta meggyőzni Mulant, hogy álljon át hozzájuk. Amikor felfedezte, hogy Mulan valójában nő, annyira megörült, hogy nővérré fogadták egymást.
A többi változattal ellentétben, Chu művében a történet tragikus véget ér. Xianniang apja a Kínát újra egyesítő Tang-dinasztia ellen szövetkezett, ezért a császár halálra ítélte. Mulan és Xianniang késsel a szájukban feladták magukat, és felajánlották életüket Dou Jiande életéért cserébe. Taizong császárt meghatotta a szülő felé kinyilvánított tisztelet (ami egy ősi kínai erény), ezért megkímélte Dou Jiande életét, és szerzetesként tovább élhetett. Mulan pénzt kapott, hogy gondoskodhasson szüleiről, Xianniangnak, a valóságban kivégzett ex-fejedelem, Dou Jiande harcos lányának pedig hozományt adtak, amikor bevallotta, hogy Luo Cheng generálisnak ígérte kezét.
Mulan hazautazott, hogy szüleit a Xia fejedelemség régi fővárosába, Leshou-ba költöztesse. Azonban amikor Mulan hazaért, megtudta, hogy apja már régen meghalt, anyja pedig újraházasodott. Mi több, a kán magához hívatta Mulant, hogy ágyasává tegye.
Mulan húgát, Youlant bízza meg, hogy juttassa el helyette Xianniang levelét vőlegényének, Luo Chengnek, majd hogy elkerülje az ágyasi sorsot, Mulan öngyilkosságot követ el. Húga férfinak öltözve elindul, hogy kézbesítse a levelet, azonban Luo Cheng előtt kiderül, hogy valójában nő, és a férfi szerelembe esik vele.
A regényben Mulan utolsó szavai ezek voltak: „Lány vagyok, voltam háborúban és eleget tettem. Most már apámmal akarok lenni."