Statisztikai adatok szerint Kínában legalább 10 millióan szenvednek szívelégtelenségben, nemzetközi kitekintésben ez a szám is óriási. A szívelégtelenségnek két gyakori kezelése van. Az első a szívátültetés. Kínában évente csak körülbelül 300 szív kerül átültetésre, ez a szám szinte semmi a hatalmas szükségletekhez képest. A második kezelés pedig a műszív beültetése.

A kínai orvostudomány ezt a Kína által önállóan kifejlesztett mesterséges maglev szívet „kínai szívként" is ismeri, néhány szívelégtelenségben szenvedő beteg már meggyógyult és ismét normális életet élhet ennek az új technológiának köszönhetően. Kínában eddig hét mesterséges maglev szívbeültetési műtétet végeztek el sikeresen. A Hebei tartományi Tangshan városban élő 29 éves He Xin volt az első szívbeteg Kínában, aki a klinikai vizsgálatban szerepelt.

Hu Shengshou, a Kínai Műszaki Akadémia akadémikusa, a pekingi Fuwai szív- és érrendszeri kórház igazgatója végezte a műtétet He Xinen. Elmondta, hogy He Xin testében működő mesterséges szív Kína által önállóan kifejlesztett maglev szív, amely nemcsak a hiányzó kínai mesterséges szívet pótolja, hanem reményt hoz a szívelégtelenségben szenvedő több millió betegnek is.

Chen Chen a mesterséges maglev szívet kifejlesztő csapat vezetője, közel 30 éve foglalkozik mesterséges szív kutatásával. 2008-ban Chen Chen megalakította saját cégét orvosi készülékek és műszerek kifejlesztésére, és azóta a maglev szív projektjére fókuszál.

A maglev szív kutatása két fő kihívással néz szembe. Az egyik, hogy minimálisra csökkentsék a vérpumpa, a maglev szív kulcsfontosságú alkotórészének méretét, miközben garantálják a hatékony működését.

A második kihívás a vér kompatibilitása. A vér nagy sebességgel megy át a vérpumpán, nincs ideje felismerni ezt az idegen anyagot, így vérrög sem keletkezhet. Ezenkívül a terméknek légmentesnek kell lennie. Egy vízcsepp méretű légbuborék csak 100 év alatt juthat be a készülékbe.

A több ezer kísérleten, módosításon és tesztelésen keresztül 2011-ben Chen Chen csapata sikeresen fejlesztette ki Kína első mesterséges maglev szívét, utána a szív és érrendszeri betegségeket kutató országos szintű laboratóriumok együttműködésével tovább tökéletesítették a mesterséges szív technológiáját.

Statisztikai adatok szerint az új mesterséges szív megoldotta a vérrögök keletkezésének problémáját, és könnyebben beilleszthető az emberek mellkasi üregébe, más szervet pedig alig befolyásol. „Ez lehetővé teszi a sportolást, pl. golfozást, hogy a betegek magas életminőséggel rendelkezhessenek" – mondta Chen Chen, a maglev szív kifejlesztője.

Az emberek a 20. században már elkezdték a mesterséges szív kutatását. A mesterséges szív első generációja a biomimetikai szív, a második generáció a funkcionális szív volt. A jelenlegi harmadik generáció pedig a maglev technológián alapul. Mindegyik óriási tudományos innováció és áttörés jelentett a saját korában.

Eddig a maglev „kínai szívet" már négyszer használták klinikai kísérleti műtéten, háromszor pedig sürgősségi műtéten. Mind a hét műtét sikeres volt.