Az internetes vásárlásban járatos új generáció teljesen átalakítja annak módját, hogyan érik el a vásárló közönségüket a csúcskategóriás márkák és hogyan, milyen úton értékesítik a termékeiket Kínában, ahol a luxuscikkek globális piacának körülbelül egyharmadát teszi ki.

A Kína legnagyobb városában, Sanghajban élő vásárlók már hozzászoktak ahhoz, hogy főleg a nagy bevásárlóközpontokban juthatnak hozzá a luxusmárkák termékeihez. A fiatal és az internettől függő ügyfelek azonban egyre inkább hajlandóak lemondani a bevásárlóközpontok által kínált fényűző környezetről és az üzletek által nyújtott magas szintű kiszolgálásról, helyette inkább az egyszerűbb online vásárlást választják a különböző holmik beszerzésére.

Li Hui egy 21 éves főiskolai hallgató, aki Sanghajban él. Számára az internet útmutató a vásárlási szokásainak alakításában.

"Általában az Instagramon és a Facebookon szoktam megnézni az olyan luxusmárkák legfrissebb ajánlatait, kollekcióit, mint a Gucci, a Chanel és a Dior."

Li Hui egyedüli gyermeke a szüleinek, és nagy anyagi támogatást kap a család többi tagjaitól is. Statisztikai adatok szerint az 1990 után született fiatalok a kínai luxuscikkek fogyasztóinak mintegy 30 százalékát teszik ki. A vásárlásuk többsége az interneten történik.

Daniel Zipser a McKinsey tanácsadó cég Kínában dolgozó vezető partnere. Azt mondta, hogy a luxusipari cikkek értékesítése csak lassan váltott át az online térre és lassabban kezdte el kihasználni az online lét kínálta lehetőségeket annak érdekében, hogy megőrizze csúcskategóriás státuszát.

"A luxuscikkek online értékesítése még viszonylag egy alacsony szinten áll, a világ luxuscikkeinek csak körülbelül nyolc százalékát vásárolják az interneten. Tehát, bár az online eladások önmagukban viszonylag alacsonyak, a luxusmárkák számára a digitalizálás szerepe rendkívül fontos."

Chen Lil, a legnagyobb kínai e-kereskedelmi cég, az Alibaba ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy Kínában egyre jobb irányba halad és egyre növekszik a legtöbb luxusmárka online értékesítése.

"Számos márka csatlakozott a platformunk luxuspavilonjához. Jelenleg több mint 150 világhírű luxusmárka létesített üzletet rajta."

Az elmúlt két évben a luxus szépségápolási márkák egymásután kezdték meg az értékesítését az Alibaba-hoz tartozó e-kereskedelmi kiskereskedelmi platformon, a Tmall-on, köztük a Givenchy, az Armani, a Chanel, az YSL és a Tom Ford, ráadásul ezek a cégek jó eredményeket értek el. A Givenchy például az online üzlet megnyitásakor 700 ezer követőre tett szert, a megnyitást követő 11 és fél órában 58 ezer darab fogyott az egyik népszerű ajakrúzsukból.

Kína a luxuspiac jelentős növekedési pontjává vált: A Bain Capital világhírű tanácsadó cég által az év elején készített jelentése szerint a kínai fogyasztók az 1980 után születetteknek és a női fogyasztóknak köszönhetően a globális luxusértékesítés 33 százalékát képviselik, és 2025-re ez a részarány tovább fog emelkedni és el fogja elérni a 46 százalékot.

A luxusmárkák esetében a márkaérték a legfontosabb érték, emiatt a luxusmárkákat nem érdekli az online értékesítési mód, mivel az e-kereskedelem azonnal felerősítheti az esetleges hamis termékek káros hatásait, és így sérti a márkaértéket, ugyanakkor az e-kereskedelem miatt a márka elveszíti a páratlan tapasztalatait és hiányát.

De manapság ezeknek a luxusmárkáknak változtatásokat kell végrehajtaniuk a fogyasztói igények, különösen a kínai fogyasztók kielégítése érdekében.

Az európai és az amerikai fogyasztókkal ellentétben a fiatal kínai fogyasztók nem szoktak a márka hivatalos honlapján vásárolni, ők inkább mobilos applikációkon és e-kereskedelmi platformokon keresztül vásárolnak. Számukra a sima és kényelmes online vásárlási élmény vonzóbb és időt spórolhatnak, szemben a fizikailag, üzletben történő vásárlásnál.

A szakértők szerint az internet lehetővé teszi, hogy a luxusmárkák nemcsak a kínai hagyományos piacon, vagyis az első és második szintű városokban, hanem országszerte több vevőt szerezhet Kínában. Mivel az internetes vásárlásban járatos fiatal generáció már nagyon fiatalon elkezdett pénzt költeni a luxusmárkákra, ez a növekvő lehetséges ügyfél több lehetőséget jelent a luxusmárkák online értékesítése számára.

A Brand Finance brit piackutató vállalat „Nation Brands 2019" című kimutatása alapján a kínai-amerikai kereskedelmi súrlódások ellenére a kínai vállalatok márkaértéke egy év alatt 40 százalékkal, 19,5 milliárd amerikai dollárra nőtt, a mivel Kína az Egyesült Államokat követve a második helyezett lett a márka szempontjából a világ tíz legértékesebb országának listáján.

A kimutatás alapján a világgazdasági növekedés lassulása ellenére a legfőbb és legértékesebb kínai márkák ragyogó sikert értek el, köztük az ICBC legnagyobb kínai bank, ami 168,9 milliárd dollár árbevétellel a 26. helyen áll a Fortune magazin által készített, a világ top 500 cégének 2019-es éves ranglistáján, a Huawei és az Alibaba legnagyobb kínai e-kereskedelmi óriás, az utóbbi két cég bevezette a nemzetközi társaik által elfogadott erős marketing stratégiákat.

Az elmúlt években elért stabil teljesítménynek köszönhetően a kínai és az amerikai cégek márkaérték különbözete 12 ezer milliárd dollárról 8 ezer milliárdra esett vissza egy év alatt, ebben az időszakban az amerikai márkaérték-növekedése csaknem 7 százalékos volt. Németország nagy különbséggel követi Kínát, egy év alatt 4,8 ezer milliárd dolláros, 5,6 százalékkal emelkedő márkaértékkel áll a harmadik helyen a ranglistán. A 4. és 5. helyen pedig Japán és Nagy Britannia következik a listán.

A világ 100 legértékesebb nemzetmárkájának éves tanulmányában a nemzetmárka átlagos éves növekedése a fejlődő gazdaságokban 13,9 százalék, a fejlett gazdaságokhoz viszonyítva ez csak 0,4 százalék, ami azt jelenti, hogy a fejlődő gazdaságok nemzetmárkai átlagosan 31,3-szor gyorsabban növekednek, mint a fejlett gazdaságoké. 2019-ben a 20 leggyorsabban növekvő márka közül 11 a Közel-Keletről és Afrikából származik.

„Mivel a nyugati világ valódi vezetői válságot lát az Atlanti-óceán mindkét oldalán, a merészebb, agilisabb, egyre innovatívabb afrikai, közel-keleti, ázsiai és latin-amerikai nemzetmárkák hihetetlen sebességgel haladnak előre, és várják a további növekedést az elkövetkező években." – mondta David Haigh, a Brand Finance brit piackutató ügyvezető igazgatója

Rekordot döntött a „dupla 11" vársárlási fesztivál

November 11-én, vagyis a Szinglik napján minden évben hatalmas vásárlási fesztivált rendeznek Kínában. Ezen a napon az Alibaba e-kereskedelmi óriáshoz tartozó T-mall értékesítése elérte a 264 milliárd jüant, ami ismét rekordot állított fel. A várva-várt dupla 11-es online vásárlási fesztivál november 11-én éjfélkor startolt, 1 perc 36 másodperc leforgása alatt a T-mall értékesítési volumene megütötte a 10 milliárd jüant, ami 2 perc 5 másodperccel hamarabb bekövetkezett az egy évvel korábbi, 10 milliárd jüanos mérföldkő érkezésénél. A vásárlási bonanza 64. percében az online platformon lebonyolított vásárlások értéke elérte a 100 milliárd jüant. A másik népszerű applikáción, a JD.com-on is több mint 200 milliárd jüan értékben vásároltak a nap végéig. A Suning megrendelései is 76 százalékkal ugrottak a tavalyi eredménéhez képest.

A „dupla 11" online promóciós vásárlási fesztivál minden év november 11-én zajlik, amelyet 11 évvel ezelőtt, 2009-ben hirdetett meg először a kínai e-kereskedelmi óriás, az Alibaba alá tartozó Tmall webáruház. Azóta a pénzügyi világ szereplői minden évben fokozott figyelemmel kísérik a T-mall értékesítési volumenét. Az idei vásárlási fesztiválon, 23:59:59-ig a T-mall egy napon belül lebonyolított értékesítési volumene 264,8 milliárd jüanvolt, ez több mint 51 milliárd jüannal erősebb eredmény a tavalyihoz képest.

A vásárlási fesztivált egy tv show-val nyitották meg, és a színpadon egy hatalmas kivetítőn valós időben lehetett végigkövetni a másodpercenként frissülő értékesítési eredményeket. November 11-én éjfél után 12 perccel és 49 másodperccel az értékesítési volumen áttörte az 50, 63 perc 59 másodperckor pedig 100 milliárd jüant.

A vásárlási adatokból az is kiderül, hogy leginkább a japán, az amerikai, a dél-koreai, az ausztrál és a német termékeket kedvelik a fogyasztók, a legnépszerűbb termékek a tengerentúli étrend-kiegészítők, az arcpakolások valamint anyatej-helyettesítő tápszerek, kozmetikumok és kozmetikai eszközök. Az adatok éles növekedését természetesen az erős műszaki támogatás valósította meg. Zhang Yong-ot, az Alibaba Group igazgatóságának elnökét, egyben vezérigazgatóját hallják:

„Ami engem érdekel a legjobban nem az, hogy mennyit értékesítünk, hanem a technológiai kapacitásunk, az, hogy mennyi másodpercenként mennyi rendelést kezelhet a platform téves fizetések és hibás leltári nyilvántartások nélkül. Ez így tudja garantálni az üzleti folyamatot. A technológia lehetővé teszi a lehetetlent, ezért a társadalom többsége általánosan elfogadja a mai digitális kereskedelmet."

Az első 2009-es Szinglik napja promóciótól a mostani globális vásárlási fesztiválig, az Alibaba Big-Data a kínaiak fogyasztási trendjeit és jellemzőit tükrözi az elmúlt 11 évben. Az amerikai Barron's című hetilap a Bernstein Research elemzőjét idézve úgy fogalmazott, hogy a „dupla 11" értékesítési volumene nemcsak az e-kereskedelmi óriásról, hanem az egész kínai gazdaságról is egy egészséges visszajelzést ad. Az Alibaba értékesítési volumene 2009-ben mindössze 7 millió amerikai dollár volt, ez az összeg egy évvel később, 2018-ban 30 milliárd dollár fölé ugrott, ami meghaladta a Hálaadás, a Fekete Péntek, a Cyber hétfő és az Amazon Prime Day akciója során lebonyolított vásárlások értékét együttvéve. A dupla 11 lángra lobbantotta az emberek vásárlási szenvedélyét, ami a kínai gazdaság erejét és a fogyasztási bizalmat mutatja. Zhu Min, a kínai Államtanács Fejlesztési Kutatóközpontjának elnöke úgy véli, hogy az elmúlt 10 évi fogyasztási adatainak változása a kínaiak fogyasztási képességének emelkedését tükrözi.

„Az adatok vizuális bizonyítékai annak, hogy az elmúlt 10 évben nagyon nyilvánvaló a fogyasztásnövelés tendenciája a kínaiak között. A kínai kormány különböző intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt években rengeteget változtak és fejlődtek a kínaiak vásárlási szókásai, amit a T-mall vásárlási fesztiváljának adatai is prezentálnak. Az adatokból egyrészt láthatjuk, hogy a fogyasztás egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetgazdaságban, másrészt a fogyasztás jellemzői a trendi luxuscikkek fogyasztásától a jobb minőségű termékek vásárlására váltott." – mondta Zhu Min.

Az adatok azt is mutatják, hogy a ruhákon, a luxuscikkeken és kozmetikumokon kívül az emberek egyre többet hajlandóak költeni hobbijaikra. A vásárlási fesztivál első félórájában az Apple legújabb iPhone modelljének értékesítési volumene meghaladta a 100 millió jüant. A vásárlók egy órán belül elkapkodták a DJI Osmo márkájú drónokat, a GoPro kamerákat és a Thunderobot laptopokat.

Ezen kívül a jó minőségű, importált termékek szintén taroltak a Tmall platformján, a legnépszerűbb import cikkek toplistáján a japán szépségápolási termékek, a brit Dyson hajszárítók, a kanadai édes garnélarák, az ausztrál marhaszelet és a mexikói avokádó állt. Zhou Mi, a kínai Kereskedelmi Minisztérium kutatója szerint az elmúlt 10 évben az e-kereskedelmi platformok egyre több jó minőségű terméket hoztak be a kínai piacra, ami nemcsak nagyobb választékot kínál a fogyasztóknak, hanem bizonyos mértékben elősegíti a kereskedők közötti egészséges versenyt is.

„A dupla 11-es promóció azért vonzza az emberek figyelmét, mert ezen a platformon még többféle terméket vásárolhatnak meg, mint régen, mint amikor a francia bor uralta a kínai piacot, de most már chilei, dél-afrikai és más, dél-amerikai országokban termelt borok is bekerültek a platform kínálatába. A széles választék egy kiélezettebb versenyt generál a kereskedők között, ami egy jó módja a hatékonyság növelésének" – mondta Zhou Mi, hozzátéve, hogy jelenleg Kína és a fejlett gazdaságok közötti határokon átnyúló ügyletek összege sokkal intenzívebb, mint az a fejlődő gazdaságokéval.

„Ha ambiciózus márka vagy, részese kell lenned ennek a vásárlási fesztiválnak" – mondta az e-kereskedelmi adatokkal és elemzéssel foglalkozó Ascential ázsiai régió igazgatója a Wall Street Journal-nak.

November 10-én egy német hírműsorban elhangzott, hogy a dupla 11-es promóciót egyes európai márkák "tökéletes kereskedelmi lehetőségnek" tartják. A német Beiersdorf-hoz tartozó NIVEA és az Eucerin idén részt vett az Alibaba, a JD és a Tencent e-kereskedelmi platformjainak vásárlási lázában, a háztartási- és vegyi anyagokat termelő német márka, a Dr. Wolff, a Rossmann és az Aldi szintén csatlakozott a kínai fesztiválhoz.

A német Focus hetilap november 10-ei jelentése szerint a II. Sanghaji Importexpó után Kína tovább invitálja az európai vállalatokat a dupla 11-es vásárlási fesztiválon keresztül. Kína legnagyobb vásárlási fesztiválján ezernél is több európai márka vesz részt, ami azt jelzi, hogy a kínai-európai kereskedelem továbbra is egészségesen bővül. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első felében a Kína és Európa közötti kereskedelem összvolumene 308,8 milliárd euró volt, ami 9,1 százalékos növekedést jelentett, az Európából Kínába irányuló export összege 109,2 milliárd euró volt, ami 8,2 százalékos növekedést mutatott.

A kínai belföldi fogyasztás szempontjából nézve, a fogyasztás alapvető szerepet játszik a gazdasági fejlődésben. Kína óriási népességgel rendelkezik, a középosztálybeli jövedelmi csoportba tartozók száma folyamatosan növekszik és a jó minőségű életre való törekvés egy óriási fogyasztási piacot teremtett a világnak, ami szintén előmozdítja a kínai gazdaság magas színvonalú növekedését. 2019-ben a fogyasztás zsinórban az egymást követő hat évben Kína gazdasági növekedésének legnagyobb hajtóerejévé vált. Csak az idei év első felében a belső fogyasztás több mint 60 százalékkal járult hozzá a kínai gazdasági növekedéshez. A kereskedelmi protekcionizmus, az egyoldalúság és a globális gazdasági recesszió ellenére a dupla 11-es vásárlási fesztivál óriási sikere azt jelzi, hogy egy ilyen erős belföldi piaccal Kína maximálisan képes ellenállni a külső változásoknak és előmozdítani a „Reform és nyitás" politikáját.