Tavaly szeptemberben néhány kínai diák érkezett Magyarországra magyar nyelvet tanulni. Miért tanulnak magyarul ezek a fiatal kínaiak? Történtek velük érdekes dolgok? Hallgassák meg a Kínából jött, magyarul tanuló egyetemisták történeteit.

Jiang Lai és Hu Runqi egyébként a Pekingben levő Kínai Kommunikációs Egyetemen egyetemisták, magyar nyelvi szakon tanulnak. Az egyetemre járásuk előtt sose volt bármilyen érintkezésük sem Magyarországgal, és a távoli ország csábereje miatt döntöttek úgy, hogy az egyetem magyar nyelvi tanulmányokra jelentkeznek. Kínában 2018 szeptemberében léptek a Kínai Kommunikációs Egyetemre a magyar nyelvet tanulni. Egy évvel később Budapestre érkeztek továbbképzés céljából, s az oktatási terv szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egy évig tanulnak magyarul.

Először vannak Magyarországon, mi több, első alkalommal léptek ki anyaországukból. Milyennek találja Magyarországot ez a két 20 év körüli hallgató? Hu Runqi a beszélgetésünk során elárulta, hogy a helyi finom ételeket szereti a legjobban Budapesten. A régi épületek iránt is nagyon érdeklődik, talán azért is, mert más-más képük keletkezett nála a Pekingben látható gyönyörű régi épületekhez viszonyítva. Nagyon szeret Budapesten lenni, jól érzi magát Magyarországon.

A Jiang Lai nevű diáklány a természetre és a biztonsági kérdésekre figyel leginkább. Meg szeretné ismerni a magyar nép életét és helyzetét, és meg akar ismerkedni Budapesttel is.

Az 1954-ben létrehozott Kínai Kommunikációs Egyetem Peking keleti részén terül el, összesen hat kar és 21 főiskola van benne. Összesen 15 ezer diákot és közel 2 ezer tanárt tartanak számon jelenleg. Figyelmet érdemel, hogy különösen művészet-előadási, riporteri és médiumtudományi szakok miatt szerzett nagy hírnevet magának Kínában, természetesen a felvett hallgatók számára is ezek a szakok a legnépszerűbbek. Az idegen nyelvek tanulmányai sem elhanyagolhatók itt, régen alapították meg benne az idegen nyelvi főiskolát is. A hallgatók több mint 20 idegen nyelv közül választhatnak, köztük angolt, magyart és más nyelveket is. Kínában a Kínai Kommunikációs Egyetem a második olyan magas fokú oktatóintézet, amelyen magyar nyelvi képzést hoztak létre.

Jiang Lai, Hu Runqi és további 14 osztálytársa tanul magyarul az ELTE-n, összesen 12 lány és 4 fiú. A tanárnőjük, Chen Yu is velük ment Budapestre vendégkutatóként. Ő 2007-ben ugyancsak a Kínai Kommunista Egyetem magyar szakán végezte el tanulmányait, azóta megmarad az egyetemen, a szakon tanárként tanít magyarul. Onnan eleve elrendelve van szoros összefüggése a közép-európai országgal.

Összesen háromszor vettek fel a Kínai Kommunikációs Egyetemre diákokat magyarul tanulni, Chen Yu 2004-ben az elsők között volt. Az egyetem elvégzése után tanárnő lett, magyar nyelvet tanít. Az első diákjai már végeztek az egyetemen, most a második csoportba járó diákjai együtt tanulnak Budapesten. A diákból tanárnővé lett Chen Yu az elmúlt 16 évben boldog és örömteli időszakot töltött a diákjaival, azonban tapasztalt nehézségeket is: hiányoztak náluk szakavatott tankönyvek és tanárok. Mélyen elkötelezett a magyar nyelv Kínában történő oktatása iránt.

A kínai hungarológusok körében Júlia nevén ismert Cao Huiqing asszony volt Chen Yu tanárnője. A 76 éves idős tanárnő a Kínai Kommunikációs Egyetemen levő magyar szak alapítójának számít. Hosszabb ideig dolgozott a Kínai Nemzetközi Rádió magyar szekciójában is, és sokat tett a Kína és Magyarország közötti információs és kulturális cserekapcsolatokért. Nyugdíjba vonulása után az egyetem meghívására ott indította el magyar nyelv tanítását. Jól emlékszik rá, hogy nehéz volt a magyar szakot összeállítani az egyetemen. Ám erőfeszítéseinek hála a nem ideális oktatási feltételek mellett is 30 diák szerzett már nyolc év alatt magyar nyelvszakos diplomát. Egészségügyi állapota miatt 2011-től már nem tanít a Kínai Kommunikációs Egyetemen.

Az egyetemi szabályok szerint négyévente vesznek fel új diákokat a magyar szakra. 2007-ben másodszor vettek fel 16 diákot, ám ezt követően tanárhiány miatt felfüggesztették a magyar nyelv oktatását. Chen Yu nem hagyta abba a magyar nyelv tanulását, mindig gyakorolta a nyelvet, miközben erőfeszítéseket is tett, hogy újraindulhasson a felvétel a magyar szakra.

Végül 2018-ban harmadjára is elindult az egyetemen a magyar nyelv oktatása. 3+1 rendszerben tanítják a magyart az egyetemen, ami azt jelenti, hogy Kínában három évet, majd Magyarországon egy évet tanulnak magyarul. A Kínai Kommunikációs Egyetemen a diákok nyelvtant, kiejtést, szövegértést, írást, beszélt nyelvet, hallás utáni megértést, illetve Magyarországról szóló ismereteket tanulnak.

Jiang Lai rajong Sisi hercegnőért, miatta is döntött úgy, hogy magyarul akar tanulni. Úgy véli, hogy a magyar nyelvet jól megismerni és folyékonyan magyarul beszélni nem könnyű. Hu Runqi a nehéz nyelvtan miatt vicces hibákat is ejt.

Az egyetem előtt nem tudtak magyarul. A nehézségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az angol és a magyar nyelv között nagy a különbség, ezért bár gyerekkoruktól tanulnak angolul, ez keveset segít a magyar nyelv tanulása során. A diákok okosak, és Chen tanárnő segítségével egyre jobban tanulnak.

Ma már sokkal modernebb eszközökkel tanítják a magyar nyelvet, mint korábban, hangstúdió és szinkrontolmácsolás-szoba is van az egyetemen. A probléma az, hogy kevés az olyan kiváló tanár, akik magyarul tudnak tanítani.

Kínát és Magyarországot nagy távolság választja el egymástól, nyelvi és kulturális területen is nagyok a különbségek. Ha Magyarországról van szó, akkor általában csak Petőfit és Sisit ismerik a kínaiak. Márpedig úgy nehezebb magyarul tanulni, ha nem értjük meg a magyar kultúrát, Magyarországot. Chen Yu tanárnő ezért sokat dolgozik Magyarország megismertetése érdekében is.

Az utóbbi időben a két ország közötti cserekapcsolatok egyre szorosabbá válnak, a két nép is jobban megismeri egymást. Néhány kínai nagyvárosban magyar szótárt is lehet vásárolni könyvesboltokban. De ez nem elég a magyarul tanuló diákok számukra. Chen Yu ezért a diákokkal együtt Magyarországra ment, hogy megtapasztalják az országot, és magyarul tanuljanak az ELTE-n.

A diákok jól érzik magukat Magyarországon, szeretnek az ELTE-n tanulni. Hetente összesen kilenc órájuk van, a szabad idejükben a tanuláson kívül sétálni is szoktak a romantikus és régi Budapesten. Az életük egyszerű, de nem unalmas.

Chen Yu is gyakran találkozik a diákokkal az egyetemen. Tanárnőjükként azt kéri tőlük, hogy ne pazarolják el az időt. Segítséget is tud adni nekik a tanulásukban és az életükben.

A diákoknak kedves magyar tanáraik vannak. A diákok szerint a Kínai Kommunikációs Egyetem és az ELTE igen különböznek a tanítás módszereikben, különösen a magyar nyelv tanításában. A diákok vidáman és sokkal jobban tudnak magyarul beszélni, mint korábban.

Sári Erika az egyik magyar tanáruk, már sokszor tanított kínai diákokat is. Az okos és szorgalmas kínai diákokra máig jól emlékszik. Természetesen nehéz a magyar nyelv a kínai diákok számára, Erika tanárnő ezért sokat segít nekik a nyelvtanulásban.

Magyarokkal is barátkoznak a kínai diákok. Mivel tudnak magyarul beszélni, így komolyabb beszélgetéseket is folytathatnak a magyarokkal.

A magyar nyelv úgynevezett kisebb nyelv Kínában, vagyis nem az ENSZ munkanyelveinek egyike. Sokkal kevesebben tanulnak magyarul, mint például angolul. Miért választotta mégis a magyar nyelvet Hu Runqi?

Az Övezet és Út programok előrevitele nyomán egyre kisebbnek tűnik a Kína és Magyarország közötti távolság. A hatalmas hatású kezdeményezés rengeteg céget és vállalkozót juttat profithoz, s mindemellett számos tanulónak teszi lehetővé, hogy továbbfejlődjenek egymás országában. Pár évvel korábban még csak két egyetemen tanítottak Pekingben magyar nyelvet, ám egy évtized alatt már sok más kínai városra átterjedt a magyar nyelv oktatása. A hevesebb versengés miatt a korábbinál nagyobb a presszió a szakmán belül, ennek dacára a fejlődési tendencia hatására nagyobb a bizalma a fiatal tanárnőnek a hallgatók várható elhelyezkedése iránt.

Mint a kínai–magyar kapcsolatoknak lényeges pillére, Chen Yu a maga speciális érdeklődését és érzelmeit szenteli Magyarországnak. Amit Magyarországon szerzett, az élményei és az emlékei, illetve Kínában a magyar nyelv oktatásával végrehajtott munkája reményt hoz a tanárnőnek a kínai–magyar kapcsolatok jövőjét illetően. A diákjait is meghatja, hogy milyen nagy lelkesedéssel dolgozik a tanárnőjük.

A megkérdezett hallgatók, illetve azok, akik szintén Magyarországon tanulnak nyelvet, az ösztöndíjasként szerzett gazdag élményeik révén jobban megtanulják a magyar nyelvet. Hallottuk, már megszületett bennük, hogy mik a terveik, mi számukra az ideális foglalkozás. Akár újságírás, akár idegenvezetés, az a lényeg, hogy a két ország között dolgozzanak.

A 20 éves fiataloktól a 70 éves idősökig könnyen észrevehető, hogy nagyobb a közvetítők tábora a két országban, különösen idén, mikor a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját ünnepeljük. Sokan reménykednek benne, hogy a kínai ösztöndíjasok anyaországuknak jó kívánságait hozzák Magyarországra, illetve a Magyarországon megszerzett szép emlékeiket elvihetik hazájukba.

Még nincs vége a mai témának, a hónap utolsó péntekén ugyanebben az időben folytatjuk. Akkor arról lesz szó, hogy Kínában összesen hány egyetemen tanítanak magyar nyelvet, illetve hogyan és miért tanítják. Kísérjenek minket továbbra is figyelemmel, és várjuk kedves hallgatóink minden visszajelzését.