2019-ben a kereskedelmi protekcionizmus egyre elterjedtebb lett, és így lassul a globális gazdaság, ennek ellenére a kínai gazdaság továbbra is jól alakul, folyamatosan egészséges ütemben növekszik, a gazdasági növekedés rátája a legmagasabb volt a világ főbb gazdaságai közt. A hétköznapi emberek szempontjából nézve az egyre javuló üzleti környezet több külföldi tulajdonban lévő vállalkozást - mint például a Carrefourt, a japán Lawson vegyesbolti franchise-t – vonz, hogy mélyebben fedezzék fel az új piacot Kína-szerte, az üzleti tevékenységeik a közép- és nyugat-kínai városokba is elterjed. A kínaiak a különféle külföldi termékek iránti igénye is egyre magasabb a növekvő vásárlóerőnek köszönhetően.

„Sokféle nassolnivaló van, kaphatók a Fülöp-szigetekről és a többi délkelet-ázsiai országból érkezett termékek, néha egyes afrikai országokból importált termékek is találhatók."

„Vannak például brit vajas sütik, maláj duriános sütik, importált mézek… Az importált termékek egyre népszerűbbé válnak. Korábban csak néhány nagy szupermarketben volt importált élelmiszer, például a Carrefourban, vagy a Walmartban, és csak egy kis sarokban bujkáltak. Mostanában elég sok (importélelmiszer) van a nagy szupermarketekben, sőt a lakónegyedünkben található kis boltokban is van egy sáv, ahol importált áruk vannak."

Jelenleg sok kínai fogyasztó bevásárlókocsija, akár valódi, akár online, tele van importált árukkal – ausztrál tenger gyümölcsei, chilei bor, európai luxuscikkek… Becslések szerint 2019-ben a kínai fogyasztási cikkek teljes kiskereskedelmi volumene első alkalommal haladja meg a 4000 milliárd jüant (574 milliárd amerikai dollárt). Az importált fogyasztási cikkek kiskereskedelmi volumene gyors ütemmel növekszik, a növekedés 3%-kal magasabb a tavalyi azonos időszakához képest. A hagyományos e-kereskedelmi platformok, az élőadásos árueladó platformok és a közösségi média alapú e-kereskedelem is hozzájárult ehhez az eredményhez.

Kínának közel 1,4 milliárd lakosa van, a közepes jövedelmű csoport mérete a legnagyobb a világon. A hatalmas kereskedelmi lehetőség nagy vonzerőt jelent a külföldi vállalkozások számára. Az Ito Yokado nevű japán áruház a 90-es években már belépett a pekingi és a délnyugat-kínai chengdui piacra. Saegusa Tomihiro, az Ito Yokado vezérigazgatója személyesen tapasztalta a kifelé nyitás fokozatos elmélyítését a nyugat-kínai városokban.

„A kínai piac nagyon gyorsan változik, a kínai vállalatok is folyamatosan új kihívásokkal néznek szembe, így gyors ütemben haladnak az innováció felé. Ezért több vállalat exportálhat termékeket Kínába az új befektetési területeken, különösképpen a környezetvédelmi, az egészségügyi és a csúcstechnológiai területeken keresztül. A felek az előnyeiket felhasználva ma egyre több kereskedelmi lehetőséget teremtenek" – mondta Saegusa Tomihiro.

Noha az elmúlt években a nemzetközi befektetési környezet egyre bonyolultabbá vált, ennek ellenére sok külföldi vállalat továbbra is mélyen gyökerezik Kínában: a német BASFSE a dél-kínai Kantonban épített petrolkémiai bázist, az Exxon Mobil Corporation teljes mértékben saját tulajdonban lévő projekttel rendelkezik szintén Kantonban, az amerikai Tesla elektromos autógyártó Sanghajban épített gyárat, a Costco, a világ legnagyobb amerikai tagsági rendszerű szupermarketje tavaly jelent meg a kínai piacon, Sanghajban. Jochen Goller, a BMW nagy kínai térségi vezérigazgatója szerint 2018-ban nemcsak idő előtt meghosszabbították a közös vállalkozási szerződést 2040-ig a BMW Brilliance-szel, ami nagy lépés volt, hanem bejelentették, hogy Kínában több mint 3 milliárd eurós beruházást hajtanak végre.

A Kínai Kereskedelmi Minisztérium statisztikai adatai szerint 2019. januártól novemberig Kína 124,93 milliárd amerikai dollár külföldi tőkét használt fel, ami 2,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest, többek között a közép- és nyugat-kínai térségekben néhány egymást követő hónapban folyamatosan növekedett a külföldi tőke tényleges felhasználása.

Gao Feng kínai kereskedelmi miniszter szerint a Walmart mellett egyes multinacionális kiskereskedelmi vállalkozások növelték a kínai piacra irányuló beruházásaikat, a japáni Lawson vegyesbolti franchise üzletei gyorsan terjednek a kisebb északkelet- és északnyugat-kínai városokban. Általában véve 2019-ben több külföldi tulajdonú kiskereskedelmi márka érkezett Kínába, a meglévő külföldi márkák pedig kiterjesztették üzleti tevékenységeiket a kevésbé fejlett régiókra. Ugyanakkor továbbra is nagy a fejlődési lehetőség a közép- és nyugat-kínai Hunan, Jiangxi, Szecsuan tartományokban és Chongqing városban.

Akár a vegyiparról és az autógyártókról, akár a közepes és kiskereskedelmi vállalatokról van szó, a külföldi vállalatok nemcsak a hatalmas fogyasztói piac nagy vonzóereje miatt szeretnek befektetni a kínai piacon, hanem egyre javul az üzleti környezet is Kínában. A világbank által nyilvánosságra hozott beszámoló szerint a kínai üzleti környezet 15 helyet lépett előre a nemzetközi listán az előző évhez képest, és Kínát kétszer egymás után vették fel a top10 gazdaság listájára, mint ahol a legészrevehetőbben javult az üzleti környezeti.

2019-ben Kína csökkentette a negatív listát a külföldi befektetésekhez való hozzáféréshez országszerte és a szabadkereskedelmi zónákban, ami ösztönzi a külföldi tőkebefektetést. Január 1-jén lépett hatályba ez a külföldi befektetési törvény. Zong Changqing, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium külföldi tőke osztályának vezetője elmondta, hogy ez a törvény nagy mértékben javítja a meglévő külföldi tőkebefektetésről szóló jogi rendszert, ugyanakkor jogi biztosításként szolgál a még magasabb szintű kifelé nyitás számára.

„Az új Külföldi befektetési törvény és a végrehajtási rendeletei létrehozták az alapvető rendszert, amely összhangban áll a nemzetközi szabványokkal, az egységes szabályok alapján jobban biztosítja a hazai és a külföldi tőke közötti tisztességes versenyt. A törvény biztosításával a kínai piacosítás, a hitelesítés és a nemzetközivé tételének szintje is várhatóan emelkedik, ami hozzájárul a stabil, igazságos, átlátható és kiszámítható üzleti környezet megteremtéséhez" – mondta Zong Changqing.

Zong Changqing arról is beszélt, hogy a külföldi tőkebefektetési törvény céljainak egyike az, hogy megerősítse a védelmet a külföldi befektetések fölött, ezért a törvény és a végrehajtási rendeletei világossá tették az előírásokat a kisajátítás és kártérítés, a szellemi tulajdon védelme, a dokumentumok értékelése, a kormányzati szervek hitelessége, valamint a panaszmechanizmus megalapítása tekintetében.

Január 1-jétől kezdve Kína csökkenti a több mint 850 féle importált termékre kivetett vámtarifát, többek között élelmiszerek, mindennapi fogyasztási cikkek, új gyógyszerek, fejlett technológiai berendezések és erőforrástermékek is vannak a listán. Zhang Jianping, a Kínai Kereskedelmi Minisztérium kutatóintézete regionális kutatóközpontjának vezetője szerint a vámtarifa csökkentése hozzájárul az importvolumen bővüléséhez, ami majd egyre több munkalehetőséget is hozhat, fokozhatja a fogyasztást és serkenti a gazdasági növekedést.

Hivatalos adatok szerint 2019 első 11 hónapjában a külkereskedelem (import és export) összvolumene elérte a 2850 milliárd jüant, ami 2,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Becslések szerint 2019-ben a külkereskedelmi volumen új rekordot érhet el több mint 3000 milliárd jüannal. Figyelemre méltó tény, hogy Kína többször is csökkentette a vámtarifát az elmúlt években. Zhang Jianping úgy véli, hogy a vámtarifa kiigazításával foglalkozó intézkedések több lehetőséget nyújtanak más országoknak a kínai piaci versenyben való részvételre.

„Valójában Kína demonstrál a világnak, és vezető szerepet játszik a globális kereskedelem liberalizációjának előmozdításában. Ez az intézkedés jó a regionális együttműködés és a regionális gazdasági integráció fellendítéséhez, ami különösen előnyös az Övezet és Út mentén fekvő országok számára. Hatalmas a kereskedelmi potenciálunk. Az Övezet és Út menti fejlődő országok is részesülhetnek a kínai vámtarifa csökkentéséből, több terméküket tudják majd Kínába exportálni a kínai piacra" – mondta Zhang.