Az Ázsiai Kulturális Örökségek Szemináriuma a minap a hszincsiangi Ürümcsiben befejezte munkáját. A szemináriumon részt vettek mélyreható vitákat folytattak a kulturális örökségek védelmezése előtt levő kihívásokról és úgy vélték, hogy a különböző ázsiai országoknak meg kell erősíteniük a cserekapcsolatokat és együttműködéseket a kulturális örökségek hatékony védelmezésének érdekében.

Kína a legtöbb természeti és kulturális világörökséggel rendelkezik a világon. Becslések szerint jelenleg Kínában összesen 52 látványosság került fel az UNESCO kulturális és természeti világörökségek listájára. A világörökségek az emberiség közös örökségei, amelyek nemcsak az emberiség szellemi és kulturális vagyonát tükrözik, hanem a Föld biológiai biztonságával is kapcsolatban állnak. Amióta Kína 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségei biztosításáról szóló egyezményhez, a kínai kormány mindig fontosnak tartja és betartja az egyezményt, emellett még intézkedéssorozatot téve megerősíti az örökségek biztonságát. Különösen az utóbbi években a gazdasági és a társadalmi fejlődésnek köszönhetően Kína óriási eredményeket ért el a világörökségek védelmezésében.

Zhang Jianlong, a Kínai Állami Kulturális Kutatóintézet vezetője mondta az alábbiakat.

„Több mint 30 éves erőfeszítéseknek köszönhetően Kínában létrehozták a központi kormány, a helyi kormányzat és az örökségek helyszíne, azaz a háromszintű irányító szervet, ezzel létrejött az átfogó irányítási mechanizmus. Jelenleg országunkban összesen 12 természeti világörökség, 4 kulturális és természeti kettős világörökség, 30 kulturális világörökség található, amelyek összterülete 68 ezer négyzetkilométert ér el. A különböző szintű kulturális és természeti látványosságok szakmai irányítása nemcsak hatékonyan biztosítja a jellegzetes és drága természeti és kulturális erőforrásokat, hanem elősegíti a régiós gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődését is."

Zhang Jianlong hozzátette, hogy a kínai Államtanács jóváhagyásával létrehoztak 244 állami és 807 tartományi szintű látványosságot, amelyek összterülete 214 ezer négyzetkilométer, ez körülbelül 2,23%-át teszi ki Kína szárazföldi területeinek.

Ennek ellenére a gyors ütemű urbanizáció is hatással van a kulturális és természeti örökségek védelmezésére. Ez a probléma nemcsak Kína, hanem más ázsiai országok tudósai számára is probléma. Rashiq Ahmer, a pakisztáni történelmi és kulturális világörökségek védelmezésért felelős főosztály egyik vezetője így nyilatkozott,

„Az urbanizáció nagy kihívás. Az urbanizáció fejlődése miatt sokan a kulturális örökségek körül építettek házat. Ám a kulturális örökségeknek általában nincs világos határterülete, ezért a környék többnyire tele volt. Pakisztánban van egy törvény, amely szerint a kulturális maradványok és a lakóparkok között van egy üres zóna, de az urbanizáció akadályozza a törvény végrehajtását."

Afganisztánban a kulturális örökségek még súlyosabb fenyegetéssel néznek szembe, és ez a háború. Az Ázsia mélyén fekvő Afganisztán történelmében több dinasztia ragyogó és gazdag kulturális örökségeket hagyott hátra. Ám az utóbbi években a háború és a terrorizmus hatására sok afgán kulturális maradvány külföldre került. Ezzel kapcsolatban Ghufran Hanifi, az Afgán Nemzeti Múzeum felelőse elmondta:

„A Kabulban fekvő Afgán Nemzeti Múzeum súlyosan károkat szenvedett, az egész épületnek csak a szerkezete van nem, nincs mennyezete és ajtaja. Mivel a fegyveresek bombáztak, ezért több értékes és szép kulturális maradványok megsemmisült a tűzben. Emellett több maradványt is elloptak, utána eladták külföldre. Mivel a tálibok elpusztítják az iszlámon kívüli kulturális maradványokat, ezért 2001 márciusában elpusztították a Bamyan buddhista szobrot."

Hanifi kifejtette, hogy habár az afgán kormány nagy erővel védelmezi a kulturális maradványokat, de a kulturális örökségek restaurálásához rengeteg pénz és a fejlett technológia is hiányzik. Hanifi megjegyezte, hogy az Afgán Nemzeti Múzeum évente több mint 800 darab kulturális relikviát restaurál, de mivel nincs modern berendezés és csúcstechnológia, a restaurálás minősége nem ideális.

Ezzel kapcsolatban Xie Bing, a Kínai Állami Kulturális Kutatóintézet főtitkára azt mondta, hogy az ázsiai kulturális örökségek védelmezése nem csupán az adott ázsiai ország kötelessége, hanem egész Ázsia közös feladta. Kína mindig is javasolta a kulturális örökségek nemzetközi cserekapcsolatainak és együttműködéseinek fejlesztését. Xie Bing mondta az alábbiakat,

„Az ázsiai kulturális örökségek védelmezése elnevezésű akció a Xi Jinping kínai államfő által az ázsiai civilizáció konferenciáján mondott beszédében felvetett fontos javaslat volt. Az a célja, hogy megerősítsék a különböző ázsiai országok többpólusú együttműködéseit a kulturális örökségek restaurálásában és a szakmai tehetségesek képzésében, ezzel emelve az ázsiai országok kulturális örökségei védelmezésének, kutatásának és terjesztésének képességét."

Xie Bing még tájékoztatott a kínai kulturális örökségek védelmezésében elért eredményekről. Elmondta, hogy az utóbbi években Kína nagy erővel óvta a nem mozgatható kulturális emlékeket. Csupán az elmúlt évben 12 ilyen kulturális emlék került a védelmi listára.

„Most hajtjuk végre a nagy fal megóvásának programját, hogy megerősítsük a nagy fal biztosítását, restaurálását és felhasználását. Emellett még folytatjuk a Feltárás Kínában című kutatási programot, ennek köszönhetően továbbra is kutatjuk a kínai civilizáció történelmének keretét" - mondta Xie Bing.

A múzeum a legközvetlenebb hely arra, hogy az emberek kulturális emlékekkel találkozzanak. A kínai kulturális emlékek biztosításáról szóló 13. ötéves program szerint a jövőben továbbra is tökéletesítik a modern múzeumok építését és tervezését, és 2020-ig alapvetően létrejön a jó szerkezetű, jellegzetes és rugalmas múzeumi rendszer. Xie Bing erről így nyilatkozott.

„A következő öt évben egyre több lesz a múzeumok száma. 2020-ig minden 250 ezer főre jut egy múzeum. Emellett a jövőben a múzeumok a különböző együttműködéseken keresztül egyre több kulturális emléket mutatnak be a közönségnek, ezzel egyidejűleg az emberek otthon is, az interneten keresztül gyönyörködhetnek a kulturális emlékekben."

Az Ázsiai Kulturális Örökségek Szemináriumán még bemutatták a különböző ázsiai országok múzeumai közötti cserekapcsolatokban elért eredményeket. Például az 500 évvel ezelőtti Ming-dinasztia korából származó ruhák a kínai és a dél-koreai tudósok gyönyörű restaurálásának köszönhetően visszanyerték eredeti állapotukat. Emellett a Kínai Selyemmúzeum, a Kínai Teamúzeum és a Szaúd-arábiai Múzeum együtt rendezték a „Selyem, porcelán és tea" című multikulturális kiállítást, amely tökéletesen integrálta a kulturális és a turisztikai elemeket.