Kínai–magyar párbeszédre került sor Budapesten a „Közös sorsunk” témájában

Szerdán tartották a „Közös sorsunk a nehezítő gondok tükrében” című kínai–magyar párbeszédet, melyet a China Media Group szervez.

A „Közös sorsunk a nehezítő gondok tükrében” című kínai–magyar párbeszéd helyszíne

A beszélgetésen azokról, a mindannyiunk sorsát érintő gondokról volt szó, melyek a világban instabilitást okoznak: többek között a geopolitikai konfliktusok, a klímaváltozás és a gazdasági stagnálás stb.

A „Közös sorsunk a nehezítő gondok tükrében” című kínai–magyar párbeszéd helyszíne

Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji konzul a beszélgetésben rámuatott, hogy a Nyugat meg akarja tartani az unipoláris rendszert, az ázsiai országok azonban a multipoláris világrend kialakítását támogatják, az Övezet és Út is ennek része. A kutató szerint a multipoláris világrend már nem nyugati dominanciájú. A magyar kormány már régóta tudja, hogy „keleti szél fúj”, ezért kezdte el a keleti nyitást, és ez is oka annak, hogy jó kapcsolatokat alakított ki Kínával, fogalmazott Dr. Horváth Levente.

Dr. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji konzul

Szita Károly, Kaposvár Polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke megosztotta tapasztalataikat Közép-Európa egyik legnagyobb napelemparkját építő kínai kapcsolatukról, amely a magyar kormány keleti nyitás politikájának is köszönhető, és amely Kaposvár újraiparosítását, ipari parkok létesítését, gyárak, üzemek üdvözlését is elősegítette. Újraiparosítás, ahhoz energia kell, fenntarthatóság, ahhoz pedig megújuló energiák kellenek, és napelempark kínai építői a város stratégiai céljait elősegítő beruházást hajtottak végre – fogalmazott Kaposvár polgármestere. A polgármester reményének adott hangot, hogy 2030-ra a város a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget elérjen, és a drága gáz és villany helyett ehhez megújuló energiákat használjon.

 A „Közös sorsunk a nehezítő gondok tükrében” című kínai–magyar párbeszéd helyszíne

Az orosz–ukrán konfliktusról Dr. Rácz Lajos ny. ezds., volt pekingi katonai attasé kifejtette, hogy Kína a saját érdekei szempontjából nem ítéli el egyoldalúan Oroszországot, ámde nyilvánvalóan ellenzi az országok közötti konfliktusok fegyveres erővel való eldöntését, ugyanakkor Peking nem állhat az USA és a NATO mellé sem ebben a konfliktusban a konkrét taktikai és stratégiai megfontolásaiból. A tisztviselő szerint semmi előjelét nem látja annak, hogy Kína az Oroszország részére nyújtott katonai segítséget fontolgatná bármilyen módon, mert azzal „betenné a kaput” az Ukrajnával fenntartott jó viszonyának éppúgy, mint a konfliktus majdani békés rendezésében játszott esetleges közvetítő szerepének. Dr. Rácz Lajos a beszédében rámutatott, hogy Magyarország és Kína közötti „átfogó stratégiai partnerség” nem jelent stratégiai szövetséget. Egyes magyar politikai vezetők nyelvbotlásból Kínát stratégiai szövetségesünknek nevezték, az ilyen tévedés szükségtelen politikai kockázatokkal terheli az egyébként kölcsönösen előnyös gazdasági, technológiai, politikai, kulturális stb. együttműködési programokat, ami Pekingnek sem áll érdekében, nemhogy Budapestnek.

Dr. Rácz Lajos ny. ezds., volt pekingi katonai attasé

Dr. Gyene Pál, Budapesti Gazdasági Egyetem docense szerint az amerikai kormányzat bizonyos körei ki akarják véreztetni Putyint, aminek az árát Európa fizeti meg, és a stratégiai nyereség, ha Moszkva kudarcot vall, az USA-é.

A klímaváltozással kapcsolatban Dzsou Csinfeng, a Kínai Biodiverzitási és Zöld Fejlesztési Alap főtitkára rámutatott, hogy a kínai zöld szervezetek a Kunming–Montreál Globális Biodiverzitási Keretegyezmény szellemét és lényegét elvesznek a kínaiakra. A főtitkár kifejtette, hogy a klímaváltozás ellen sokat tettek a kínaiak, mint például az újrahasznosítást nagyon megszigorították az országban, és többé nem cél például, hogy minden családnak legyen saját autója, hiszen támogatják a kerékpárokat, a tömegközlekedési eszközöket. „Próbálják csökkenteni az elektromos áram használatát, és a tiszta energiát napelemek állítják elő” – fogalmazott a főtitkár.

Dzsou Csinfeng, a Kínai Biodiverzitási és Zöld Fejlesztési Alap főtitkára

Magyarország és Kína közegészségügyi együttműködésével kapcsán Dr. Szlávik János infektológus szakorvos a beszédében elmondta, hogy Magyarországon nem volt eleinte elég védőfelszerelés a járvány elején, de Kína segített, rengeteg védőfelszerelést adott már Magyarországnak. Amikor nem volt elég védőoltás Európában, Magyarország Kínától kért és kapott hatékony, biztonságos kínai védőoltást, ennek következtében több ezer ember halálát, több tízezer ember kórházba kerülését akadályozták meg a kínai védőoltások, és a járvány ideje sokat segített a Magyarországon élő kínai közösség, emlékeztetett rá, és az infektológuss a közös munka, az összefogás szükségességével fejezte be előadását, hiszen a Covid–19-járványból ezt mindenképpen meg kellett tanulnunk.