A NATO problémái

Április 4-én, a NATO megalapításának 74. évfordulóján hivatalosan is csatlakozott Finnország a szervezethez, amelynek a 31. tagállama lett.

A BBC szerint ez a NATO történelmének leggyorsabb bővítése, amellyel Finnország több mint 70 éves katonailag semleges politikájának vége lett.

Sauli Niinisto finn elnök elmondta: „Hazánk katonai szövetségen kívülisége véget ért, és egy új korszak kezdődött.”

Az amerikai Foreign Policy magazin szerint Finnország NATO-csatlakozásának legnagyobb hatása a NATO és Oroszország geopolitikájának alapvető megváltozása.

Finnország szárazföldi területe mindössze 330 ezer négyzetkilométer, lakossága 6 millió főnél kevesebb, de Oroszországgal közös határa 1340 kilométer hosszú, ez egy uniós ország leghosszabb határa Oroszországgal. Finnország csatlakozásával a NATO Oroszországgal közös határa csaknem megkétszereződött.

A Reuters jelentése szerint Oroszország második legnagyobb városa, Szentpétervár lakói érzik először ezt.

„Ez nagyon kellemetlen. Azt hiszem, régen jó partnerek és jó szomszédok voltunk. A csatlakozásnak nincs jó oka. És remélem, hogy ezután nem történik katonai konfliktus. Összességében ez rossz döntés volt,” mondta a tudósítónak Alex, szentpétervári lakos utcai interjújában.

Finnország NATO-csatlakozásával az egész Balti-tenger a NATO beltengerévé vált. A Szentpétervár térségében található orosz balti flotta az információkat megosztó NATO-szövetségesek figyelme alá kerül.

Bell, a Brit Királyi Légierő volt vezérőrnagya mondta: „A NATO bővítésének egyik fő következménye, hogy tovább fokozza a feszültséget a keleti és a nyugati fél között. A múltban nagyon fontos pufferzóna megszűnt, és jövőben a súrlódás lehetősége növekszik.”

Finnország csatlakozásához képest Törökország ellenkezése miatt Svédország NATO-csatlakozási kérelme elakadt.

Recep Tayyip Erdogan török elnök mondta: „Elnézést, már régen megmondtam, lehetetlen, hogy megengedjük olyan országok csatlakozását a NATO-ba, amelyek megengedik, hogy terroristák sétáljanak az utcáikon.”

Asli Aydintasbas, az Európai Külügyi Bizottság vezető kutatója szerint a vita nem csak Finnországról és Svédországról szól. Majdnem biztos, hogy Erdogan ezt jó lehetőségnek tekinti arra, hogy elégedetlenségét fejezze ki a meglévő NATO-tagok iránt.

Törökországot, amely már 1987-ben kérte csatlakozását az Európai Unió elődjéhez, az Európai Közösséghez, eddig nem fogadta be az Európai Unió.

A NATO egyrészt bővítésével van elfoglalva, miközben kezeli a belső nézeteltéréseket, másrészt küszöbön álló problémával is szembesül.

Több forrás is rámutatott, hogy Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár idén szeptemberben lemond.

Jelenleg az Európában tagországok konszenzusa, hogy a következő NATO-főtitkárnak rendelkeznie kell európai állam- vagy kormányfői tapasztalattal, támogassa Ukrajnát, de nem lehet túlságosan héja, hogy ne okozzon félelmet az európai országokban Oroszország provokálásával. Ennél is nehezebb, hogy ezt a személyt a 31 NATO-tagországnak egyhangúan kell támogatnia, és az Egyesült Államoknak is el kell ismernie.

Jelenleg a magas rangú európai tisztviselők között közösen elismert legalkalmasabb jelöltek, von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Rutte holland miniszterelnök is kijelentették, hogy nem alkalmasak erre a posztra.

A Politician News Network rámutatott, hogy a jelenlegi bonyolult európai helyzetre tekintettel a NATO-főtitkári poszt hirtelen politikailag érzékennyé vált. Arról, hogy kik szólalhatnak fel saját érdekeik nevében, az európai országoknak megvannak a maguk számításai. 

#QLKR