Vajon kit szankcionáltak az egyoldalú szankciók?
Az ukrajnai válság eszkalációja óta az Egyesült Államok arra kényszerítette nyugati szövetségeseit, hogy szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ami az energia és más ömlesztett árucikkek tartós magas importárait eredményezte, és végül hatalmas kereskedelmi hiányt hozott maguknak.
2022-ben az EU áruforgalmában 432 milliárd eurós hiány volt.
Japán kereskedelmi hiánya a 2022-es pénzügyi évben új csúcsot ért el, mióta 1979-től elkezdték kialakítani az összehasonlítható statisztikai adatokat. Idén márciusban Japánban már a 20. egymást követő hónapban volt kereskedelmi hiány.
Az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya is tovább nőtt, a januári 68,7 milliárd dollárról februárban 70,5 milliárd dollárra.
Ennek ellenére az Egyesült Államok vezette G7 még mindig azon töpreng, hogyan lehetne „kegyetlenebb” Oroszországgal szemben, sőt azt tervezi, hogy „önkárosító" módon teljesen megtiltja az Oroszországba irányuló kereskedelmi exportot.
A brit Economist magazin egy alkalommal egyenesen kijelentette, hogy Oroszország és a világgazdaság kapcsolatának megszakítása „a csatatéren Oroszországgal szembenszállást nem akaró nyugati országok legerősebb fegyvere, amelyet mernek használni”, de egy kicsit túl „kegyetlenül” használják, úgy, hogy megsértik magukat is.
A tények bebizonyították, hogy az Egyesült Államok más országokat arra kényszerített, hogy válasszon oldalt Oroszország szankcionálásának kérdésében, ami általános ellenérzést váltott ki számos országban, különösen a fejlődő országokban.
Az amerikai Politico hírlap rámutatott, hogy a nyugati világon kívül sok ország nem ért egyet az USA-val az orosz–ukrán kérdésben, ezért az Egyesült Államoknak vissza kellene térnie a valóságba, ahelyett, hogy abban a hiú illúzióban él, hogy más országok az Egyesült Államok nyomdokaiba lépnek, különben kudarcot ér el.
#QLKR