Új útra lép a kínai–közép-ázsiai kapcsolat

Jü Hsziao-suang, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézete kutatósegédje

A negyedik kínai–közép-ázsiai külügyminiszteri találkozón a hat ország külügyminiszterei hivatalosan is bejelentették, hogy májusban a Senhszi tartománybeli Hszianban tartják a kínai–közép-ázsiai csúcstalálkozót. Ez a világ figyelmét vonzó diplomáciai esemény bemutatja a világnak a Kína és Közép-Ázsia közötti együttműködés magas szintjét, ugyanakkor új útra fog lépni a kínai–közép-ázsiai kapcsolat.

Az utóbbi években Kína és a közép-ázsiai országok közötti magasrangú cserék gyakorivá váltak, különösen a Covid–19 koronavírusos tüdőgyulladás-járvány kitörése után, amikor Hszi Csin-ping kínai államelnök Kazahsztánt és Üzbegisztánt választotta első külföldi látogatásának céljául, ami nagy figyelmet mutat a közép-ázsiai terület iránt. Az idei év kezdetén Kínába látogatott a türkmén elnök, és a két államfő bejelentette, hogy a kétoldalú kapcsolatot átfogó stratégiai partnerséggé emelik, elősegítik a kínai–türkmén sorsközösség kiépítését, és közösen voltak tanúi az Övetet és Út együttműködési dokumentumok aláírásának.

Kína és a közép-ázsiai országok fontos gazdasági és kereskedelmi partnerek. 2022-ben Kína és az öt közép-ázsiai ország közötti kétoldalú kereskedelem volumene körülbelül 70,2 milliárd amerikai dollár volt, ami hozzávetőlegesen 100-szoros növekedést jelent a diplomáciai kapcsolataik  felvételekor elérthez képest.

A Kína–Európa Expressz hsziani összeszerelő központja már 17 fővonalat nyitott Hszianból a közép-ázsiai országokba, amelyek a kétirányú logisztika „arany csatornájává" váltak Kína és Közép-Ázsia között. Közép-Ázsia Kína legkényelmesebb és legbiztonságosabb külföldi energiaellátási forrása, a kínai–közép-ázsiai földgázvezeték a világ leghosszabb földgázvezetéke, amely tavaly végéig összesen több mint 420 milliárd köbméter földgázt szállította Kínába.

#QLKR