CMG-kommentár: Ki alkalmaz „gazdasági kényszert”? Nézze meg, mit csinál az USA

2023-05-15 16:57:35

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a minap „összehangolt fellépésre” szólított fel Kína úgynevezett „gazdasági kényszere” ellen, amikor részt vett a G7 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek találkozóján. Vajon ki alkalmaz valójában „gazdasági kényszert”? Ki az igazi áldozat? A tények mutatják meg legjobban a választ.

Ha már a nemzetközi kapcsolatokban való kényszerről beszélünk, a koncepciót az Egyesült Államok találta ki, és folyamatosan gyakorolja. 1971-ben Alexander George, az amerikai Stanford Egyetem professzora javasolta először a „kényszerdiplomácia” fogalmát, amelyet az Egyesült Államok Laosszal, Kubával és Vietnammal kapcsolatos politikájának összefoglalására használtak. Ennek a koncepciónak lényege, hogy az Egyesült Államok erőszakos fenyegetéseket, politikai elszigetelődést, gazdasági szankciókat, technológiai blokádokat alkalmazva kényszerít más országokat, hogy az Egyesült Államok követelményeinek megfelelő változtatásokat tegyenek, hogy a legnagyobb mértékben megőrizzék az Egyesült Államok hegemóniáját.

Látható, hogy a „gazdasági kényszer”, mint az amerikai „kényszerdiplomácia” szerves része, az Egyesült Államok szabadalma. Kína mindig is előmozdítja a nyitott világgazdaság kiépítését, és soha nem folytatott, illetve határozottan ellenzi a „gazdasági kényszert”. Nem nehéz kitalálni, hogy az Egyesült Államok miért akarja ezt a címkét Kínára akasztani. Amint az elemzők rámutattak, az USA-nak kell egy adu, amellyel a kínai–amerikai gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködésekben és tárgyalásokon engedményekre kényszeríti Kínát.

Az amerikai média a közelmúltban többször beszámolt, miszerint az Egyesült Államok „példátlan” befektetési korlátozásokat fog bevezetni Kínával szemben az idei G7-csúcstalálkozó előtt vagy után, amelyek a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás és más csúcstechnológia területet érintenek. Ha a hír igaz, akkor ez egy újabb példa arra, hogy az Egyesült Államok gazdasági kényszert alkalmaz Kínával szemben, és korlátozza Kína fejlődését.

Emellett az egyoldalú szankció az USA gyakori gazdasági kényszerének eszköze is. Az Egyesült Államok különféle ürügyeket talált ki a nemzetközi versenyképességgel rendelkező kínai csúcstechnológiai cégek visszaszorítására, és több mint 1000 kínai vállalatot vett fel a szankciók listájára. Globális szempontból az Egyesült Államok eddig a világ csaknem 40 országával szemben hozott egyoldalú gazdasági szankciókat, amelyek a világ lakosságának csaknem felét érintik. 2021-ig több mint 9400 amerikai szankciós intézkedés lépett érvénybe, amely hatalmas humanitárius katasztrófákat okozott. Az amerikai Brookings Intézet elemzése és becslései szerint Iránban a Covid–19 vírusjárvány legrosszabb időszakában az amerikai szankciók akár 13 ezer ember halálát is okozhatták.

Történelmileg a japán Toshiba, a német Siemens, a francia Alstom és az USA szövetségeseinek más vállalatai, amelyek megkérdőjelezték az Egyesült Államok érdekeit, kivétel nélkül mind elnyomást kaptak az Egyesült Államoktól. Főleg az 1980-as évek óta az Egyesült Államok sokszor alkalmaz gazdasági szankciókat Japánnal szemben, minden eszközzel visszaszorította a a félvezetőgyártást és Japán más előnyös iparágait, sőt a japán gazdaság nagy szerkezeti javítását is elősegítette, amely a gazdasági kényszer mintapéldájának nevezhető.

Nézzük meg az Egyesült Államok jelenlegi inflációcsökkentési törvényét. Egyes elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok tisztességtelen támogatásokkal és adójóváírásokkal támogatja a belföldön termelt tiszta energiatermékeket, hogy kényszerítse a külföldi vállalatokat, hogy vagy termékei piaci diszkriminációval szembesülnek, vagy az Egyesült Államokban fektetnek be. Emmanuel Macron francia elnök bírálta, hogy ez a törvényjavaslat „rendkívül sértő” az európai vállalatok számára, és az európai érdekeket sértő módon oldja meg az USA saját problémáit. Az Egyesült Államok az „inflációcsökkentési törvény” segítségével kényszeríti az európai vállalatok gyártósorainak áthelyezését az Egyesült Államokba. Ha ez nem gazdasági kényszer, akkor mi az?

#QLKR