CMG-kommentár: Ki szegi meg a nemzetközi szabályokat?

2023-05-15 16:51:42

A közelmúltban számos japán média számolt be arról, hogy a G7-országok Japánban tartandó csúcstalálkozóján azt követelik majd Kínától, hogy „tartsa be” a nemzetközi szabályokat. Ez összezavarja a nemzetközi közösséget: milyen nemzetközi szabályokról van szó? A nemzetközi szabályokat rosszul követőkként az Egyesült Államok és néhány nyugati ország hogy képesek bírálni Kínát?

A nemzetközi szabályokat illettően a világ egyetlen szabályrendszere az ENSZ Alapokmányának céljain és alapelvein alapult nemzetközi kapcsolatok alapvető szabályrendszere, amely az Egyesült Államok által képviselt néhány nyugati országtól ritkán hallható, amelynek retorikájában gyakran szerepel „a szabályokon alapuló nemzetközi rend”. Ez homályos kijelentés, amely nem létezik az ENSZ Alapokmányában, sem az országok vezetői által az ENSZ-ben elfogadott nyilatkozatokban, sem az ENSZ-közgyűlések és a Biztonsági Tanács határozataiban. A kínai képviselő egyszer nyilvánosan megkérdezte a Biztonsági Tanácsban: „Milyen szabályokon alapul az úgynevezett szabályokon alapuló nemzetközi rend? Ki alkotta a szabályokat? Mi a kapcsolat ezen szabályok és a nemzetközi rend között?”

A kérdésekre az Egyesült Államok és néhány nyugati ország nem adott világos választ. Félnek válaszolni? Vagy egyáltalán nem tudnak válaszolni? Egyes elemzők rámutattak, hogy azért teszik ezt a koncepciót nagyon homályossá, mert így tetszésük szerint díszíthetik. Ez a koncepció jól hangzik, de valójában fügefalevél a G7 számára, hogy beavatkozzon más országok belügyeibe, globális zűrzavart keltsen, és konfrontációt indítson a táborok között. Az ilyen szabályok az Egyesült Államok és néhány más ország érdekeit szolgálják, nem pedig a nemzetközi közösség közös érdekeit.

Az úgynevezett „szabályokon alapuló nemzetközi renddel” az Egyesült Államok szándékosan megsértette és aláásta a nemzetközi szabályokat, és rossz eredményeket hagyott maga után.

A belügyekbe be nem avatkozás elve az ENSZ Alapokmányának fontos elve és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normája. Az elmúlt években azonban az Egyesült Államok népszerűsítette az „új Monroe-doktrínát” Latin-Amerikában, „színes forradalmakat" szított Eurázsiában, és elindította az „arab tavaszt” a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, mindezek káoszt és katasztrófákat hoztak számos országban. Csak a 21. században az Egyesült Államok afganisztáni, iraki és szíriai háborúi összesen 27 millió menekültet okoztak.

2022-ben John Bolton, volt amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó nyilvánosan elismerte, hogy az Egyesült Államok „segített külföldi puccsok tervezésében”. Bolívia idén áprilisban diplomáciai tiltakozást nyújtott be Laura J. Richardson, az Egyesült Államok Déli Parancsnokságának parancsnokának a latin-amerikai országok lítiumbányák fejlesztési politikájával kapcsolatos vádja ellen, a tiltakozás szerint ez Bolívia és az érintett latin-amerikai országok belügyeibe való beavatkozás, ami teljességgel elfogadhatatlan. A közelmúltban Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök a Joe Biden amerikai elnöknek írt levelében vádolta az Egyesült Államokat, hogy állítólag pénzügyi segítséget nyújt a mexikói kormánnyal nyíltan szembehelyezkedő helyi mexikói nem kormányzati szervezeteknek és intézményeknek, ami súlyos beavatkozás Mexikó belügyeibe.

Az Egyesült Államok „beavatkozásai” még szövetségeseit sem kímélik. Snowden 2013-as szivárogtatásától a Pentagon titkainak legutóbbi kiszivárogtatásáig ismételten bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok válogatás nélkül megfigyeli Németországot, Franciaországot, Svédországot, Dél-Koreát, Izraelet, Ukrajnát és más szövetségeseit, és tulajdonképpen a világ legnagyobb „lehallgató birodalma” és „Mátrixa”.

Mind a történelem, mind a valóság azt mutatja, hogy az Egyesült Államok, Japán és néhány más ország a nemzetközi szabályok legnagyobb bomlasztói. A világ ügyeit a közösség tárgyalásain keresztül kell intézni és kezelni, amibe néhány nyugati ország nem nyugszik bele. Ki szegi meg a nemzetközi szabályokat? Ez a csoportkonfrontációval teli „kis kör” a válaszért akár tükörbe is nézhet.

#QLKR