CMG-kommentár: Az USA nem állíthatja meg a közel-keleti megbékélést
Ismét magas rangú tisztviselőt küldött az USA Szaúd-Arábiába, ezúttal Blinkent.
Június 6-ától 8-áig Antony Blinken külügyminiszter Szaúd-Arábiába látogatott. William Burns CIA-igazgató áprilisi és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó májusi látogatása után ez már a harmadik magas rangú amerikai tisztviselő látogatása volt Szaúd-Arábiában. De vajon miért ez a szokatlan amerikai aktivitás? A Reuters úgy véli, hogy az Egyesült Államok stabilizálni akarja a szövetségi kapcsolatát Szaúd-Arábiával.
Amikor Blinken Szaúd-Arábiába látogatott, két dolog történt a Közel-Keleten. Az egyik, újranyílt Irán szaúd-arábiai nagykövetsége. Ez egy újabb szimbolikus előrelépés a kétoldalú kapcsolatukban, miután Szaúd-Arábia és Irán bejelentette a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét Kína közvetítésével. A másik pedig az, hogy Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös, egyben miniszterelnök találkozott a látogatásra érkezett Nicolas Maduró venezuelai elnökkel, akik várakozással tekintettek az együttműködési lehetőségeikre és a különböző területeken történő együttműködéseik megerősítésére.
Az egykori szövetségesek egyre távolodnak az Egyesült Államoktól. A mostani Közel-Keleten Egyiptom és Törökország felfrissítette diplomáciai kapcsolatait, Szíria visszatért az Arab Ligába, Irán és Jordánia viszonya pedig javulóban... Egységesebb és függetlenebb Közel-Kelet formálódik.
Az ilyen fordulatot szívesen látják a békeszeretők, nem úgy az USA. Például Blinken szaúd-arábiai látogatásával kapcsolatban Daniel Benaim, az amerikai külügyminisztérium arab-félszigeti ügyekért felelős helyettes államtitkára nagyon egyértelműen kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is a Közel-Keleten marad, és „nem hagyja maga után űrt, hogy azt az ellenfelei betölthessék”. Ebből látható az amerikai nyugtalanság és elégedetlenség.
A bizalom nem törik meg egy nap alatt. Miközben az Egyesült Államok hangoztatja jelenlétét a Közel-Keleten, el kellene gondolkodnia azon is, hogy miért alakult így a közel-keleti helyzet a mai napig? A második világháború vége óta az Egyesült Államok volt a legnagyobb külső erő, amely befolyásolta a közel-keleti helyzetet. A hegemóniájának megőrzése érdekében az USA hosszú ideig zűrzavart és konfrontációt váltott ki a Közel-Keleten.
Az utóbbi években a stratégiai fókusz eltolódásával, illetve már nem a közel-keleti energiára támaszkodva, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia és más közel-keleti szövetségesei közötti „olaj a biztonságért” kapcsolat lazábbá vált. Emellett az Egyesült Államok felelőtlen kamatemelései súlyos helyzetbe hozták Egyiptomot, Libanont és más országokat. Ezenkívül az Egyesült Államok folyamatosan tüzeli az orosz–ukrán konfliktust, ami miatt Egyiptom és más élelmiszerimportáló országok élelmiszerválságba kerültek. A közel-keleti országok mélyen tudatában vannak annak, hogy az Egyesült Államok megbízhatatlan, a jövőjüket és a sorsukat határozottan saját kezükbe kell venniük. Az Arab Politikai és Kutatási Központ által 14 arab országban végzett 2022-es közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 78%-a gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok jelenti a Közel-Kelet legnagyobb veszélyét és instabilitásának forrását.
A Reuters elemzőket idézve rámutatott, hogy Blinken utazásának egyik célja az volt, hogy szaúd-arábiai támogatást keressen az olajár csökkentéséhez a magas hazai infláció enyhítéséért. De Blinken érkezése előtt az „OPEC+” bejelentette a jelenlegi termeléscsökkentés 2024-ig történő meghosszabbítását. Ugyanakkor Szaúd-Arábia önkéntesen idén júliusban napi 1 millió hordóval, napi 9 millió hordóra csökkenti a kőolajtermelését, ami 2021 júniusa óta a legalacsonyabb szint. Ez azt jelzi, hogy nehéz lesz áttörést elérnie Blinken látogatásának.
Egyrészt a Közel-Kelet keresi az összefogást, önálló fejlődésre törekednek, másrészt az Egyesült Államok ragaszkodik a táborok közötti konfrontációt kiváltó régi gondolkodásmódjához. Nem csoda, mint az elemzők vélik, hogy Biden útja hiábavaló.
#QLKR