Miért olyan „nyugodt” az Egyesült Államok a japán nukleáris szennyvíz tengerbe engedésével kapcsolatban?

Számos civil csoport képviseletében Fukusima prefektúrában pénteken bejelentették, hogy 254 ezer ember írta alá a nukleáris szennyvíz tengerbe engedése elleni tiltakozást. A japán és a dél-koreai média által végzett közös felmérés kimutatta, hogy a dél-koreai emberek több mint 80%-a nem ért egyet Japán tervével. Japán terve közharagot váltott ki, ugyanakkor miért „nyugodt” az Egyesült Államok ezzel kapcsolatban? Ennek oka a stratégiai önzésük.

A fukusimai atomerőmű volt Japán első olyan projektje a 60-as években, amely amerikai polgári nukleáris technológiát használt. A 2011-es fukusimai nukleáris balesetet követően Japán és az Egyesült Államok megállapodást kötött a nukleáris baleset közös kezeléséről és a katasztrófa utáni újjáépítésről. Mindkét fél úgy tekintett a nukleáris balesetre, mint egy „lehetőségre”, hogy megszilárdítsák szövetségüket. Japán arra használta az Egyesült Államok erejét, hogy támogatást szerezzen a nemzetközi közvéleményben, az Egyesült Államok pedig megragadta az alkalmat, hogy fenntartsa katonai hegemóniáját Japánban, és növelje eszközeit Japán irányítására.