CMG-kommentár: A tajvani hatóság vezetője a „demokrácia” nevében tör függetlenségre

Nemrégiben Lai Ching-te, a tajvani hatóság vezetője beszédében azt hangoztatta, hogy Tajvan „a világon a demokrácia jelképe”, „a globális demokrácia fontos része”, vagyis a „demokrácia” hangoztatásával kielégítette egyes nyugati politikusok igényeit. Vajon e „szép” mondatokkal megváltoztatható-e az a tény a nemzetközi közösségben, hogy Tajvan Kínához tartozik.

Az elmúlt 8 évben a tajvani Demokratikus Progresszív Párt (DPP), Lai Ching-te pártja, üldözni kezdte politikai ellenfeleit, elhallgattatta az ellenzéki médiát, és megkezdte a demokratikus környezet felszámolását a szigeten. Most pedig Lai a demokrácia nevében eltorzítja a történelmet, és félrevezetné a nemzetközi közösséget.

Május 20-án Lai a beszédében arról beszélt, hogy a Tajvan-szoros két partja „nem tartozik egymáshoz”, és az új „két állam elméletét” hirdette. Vajon Lai szavai és tettei megváltoztathatják-e a történelmet?

Jogilag mind az 1943-es Kairói Nyilatkozat, mind a Potsdami Közlemény tisztázta Kína szuverenitását tajvani régió felett. Politikailag pedig 1971-ben az ENSZ-közgyűlés elfogadta a 2758. számú határozatot, amely szerint a világszervezetben Kínának csak egyetlen képviselete van, a Kínai Népköztársaság. Nemrégiben több ország vezetője ismételten kiállt az „egy Kína” elv mellett, amivel a nemzetközi közösség álláspontját erősítették meg.

Ezért Lai bármilyen előadással kísérletezik egyes nyugati erők támogatása mellett, nem változtathatja meg az „egy Kínára” vonatozó tényállást, s a „demokrácia” hirdetésének trükkjével sem vakíthatja el a világot.