Miért olyan népszerűek a bentlakásos iskolák Tibetben?

Hófödte hegyek, hatalmas gyepek, mély kanyonok, a gyönyörű táj, amelyre ezek a turisták vágynak, akadályt jelenthetnek a tibeti gyerekek számára a modern oktatásban.

A hegyvidéki földrajzi környezet Tibet egyes területein kényelmetlenné teszi az iskolába való eljutást a gyerekek számára, így a bentlakásos iskolák jelentik az optimális megoldást. A több évtizedes gyakorlat bebizonyította, hogy a bentlakásos rendszer a lehető legnagyobb mértékben egyenlő és magas színvonalú oktatási forrásokat tud biztosítani a gyermekek számára Tibetben.

Bangor megyében, a tibeti Nagqu városban, 4700 méteres tengerszint feletti magasságban egy kínai olajcég által finanszírozott általános iskola szabványos sportpályával, multimédiás berendezésekkel felszerelt tantermekkel, üvegházakkal ellátott diákotthonokkal rendelkezik, amelyek sok diák tanulási és életszükségletét kielégítik.

„Néhány diákunk távoli legelőkről érkeztek. Szüleik az idő nagy részében mezőgazdasági munkával vannak elfoglalva, és nem tudják elvinni gyermekeiket az iskolába és onnan haza. Awang Wangdui, az iskola elnöke elmondta, hogy jelenleg több mint 1300 diák tanul az iskolában. „Nem javasoljuk a bentlakást az alsó tagozatos tanulóknak, de van olyan család, akiknek nehézségei vannak a gyermekeik ellátásával, megkérnek minket, hogy fogadjuk be gyermekeiket az iskolába. Hiszen úgy vélik, hogy az iskola jobb élet- és tanulási feltételeket tud biztosítani számukra” – mondta Awang Wangdui.

Baima Jiancuo, aki negyedik osztályos, több mint 100 kilométerre lakik az iskolától. Ahhoz, hogy iskolába járhasson, a szülei házat béreltek a megyében, és a nagynénje vigyázott rá. Miután bentlakásos iskolába került, gyorsan alkalmazkodott az ottani élethez. „Szerintem nagyon jók az életkörülmények az iskolában, főleg a büfé ételei finomak. A tanárok segítenek megoldani az élet minden nehézségét, és az osztálytársaim is kedvesek. A tanuláson kívül nagyon szeretek kosárlabdázni. A kedvenc sztárom Kobe Bryant, amikor meghallottam a halálhírét, egy egész napig sírtam” – mondta Baima Jiancuo.

Akár jók a bentlakásos iskolák, akár nem, a tibetieknek van ebbe a legtöbb beleszólása. Lajia Dangzhou, egy fiatal tibeti tudós 2005-ben Pekingbe ment egy bentlakásos középiskolából, és végül politológiából doktorált a Pekingi Egyetemen.

Lajia Dangzhou úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között a bentlakásos iskolák jelentik a legideálisabb és leghatékonyabb iskolai modellt a tibeti diákok számára. Azt mondta, hogy egyes nyugati országok pletykákat terjesztenek a tibeti bentlakásos oktatásban a „kényszer beiratkozásról” és az „asszimilációs oktatásról”, ami teljesen lenézi a tibetiek azon képességét, hogy megkülönböztessék a jót a rossztól.

Lajia Dangzhou így nyilatkozott: „Úgy gondolom, hogy az olyan országoknak, mint az Egyesült Államok és Kanada, amelyekben valóban volt népirtás a kényszer bentlakásos oktatásukban, tehet nekik van a legkevesebb beleszólásuk ebbe a kérdésbe. Manapság befeketítik a tibeti bentlakásos oktatást, ami csak azt mutatja, hogy nem igazán gondolnak országuk sötét történetére, hanem továbbra is az emberi jogok ellentétes oldalán állnak.”