Kína hangja a Fertő tó védelmezésével kapcsolatban

2020. augusztusban a Kínai Biológiai Sokszínűség Védelmezésért és Zöld Fejlődésért Felelős Alapítvány kapott egy e-mailt Magyarországról. Ebben segítséget kértek az Alapítványtól a Fertő tó védelmezésével kapcsolatban.

A Fertő tó Magyarország és Ausztria határán fekszik, nagy jelentőséggel bír a természeti erőforrások és a kulturális látványosság területén. Ennek ellenére a magyar kormány a tó partján elindított egy utazási projektet és megkapta az építési engedélyt is, e szerint jövőre a Fertő tó partján 100 szobás négycsillagos szállodát építenek.  

Ezzel kapcsolatban a különböző magyar környezetvédelmi szervek és önkéntesek segítséget kértek mind a belső, mind a külföldi szervektől. A Kínai Biológiai Sokszínűség Védelmezésért és Zöld Fejlődésért Felelős Alapítványhoz érkezett e-mail írója Kun Zoltán volt, aki a Fertő tó védelmi szövetség főtitkára.

Vajon mi a szerepe Kun Zoltán segítségkérésének és miben tudott segíteni a Kínai Biológiai Sokszínűség Védelmezésért és Zöld Fejlődésért Felelős Alapítvány? Ezzel kapcsolatban tudósítónk interjút készített Zhou Jinfenggel, az alapítvány vezetőjével.

Az 1985-ben létrehozott Kínai Biológiai Sokszínűség Védelmezésért és Zöld Fejlődésért Felelős Alapítvány állami szintű közjóléti szerv, amely mindig a biológiai sokszínűség védelmezésére és a gazdaság zöld fejlődésére törekszik. Kun Zoltán e-mailjéről Zhou Jinfeng elmondta:

„2020-ban megkaptunk egy e-mailt az egyik magyar önkéntestől, hogy közösen szólítsuk fel a magyar kormányt, hogy óvja meg a Fertő tavat. Rendkívül fontosnak tartottuk ezt az e-mailt. Rögtön visszaírtunk a magyar önkéntesnek és kapcsolódó intézkedéseket is tettünk, kínaira fordítottuk az e-mailt és az illetékes szervek felé továbbítottuk. A Fertő tó az UNESCO kulturális világörökségeinek egyike, amelynek fontos védelmi értéke van.”

Valójában ez nem az első alkalom volt, hogy az alapítvány külföldről környezetvédelmi segítségkérést kapott.

2019-ben az egyik ukrán környezetvédelmi projekt is megkapta a Kínai Biológiai Sokszínűség Védelmezésért és Zöld Fejlődésért Felelős Alapítvány segítségét. A projekt a vizes élőhelyek védelméről szól, szintén két ország határánál fekszik. Az ukrán kormány a helyi idegenforgalom fejlesztésének érdekében hajózási útvonalat tervezett építeni a vizes élőhelynél. Amikor az ukrán környezetvédelmi önkéntesektől hallott a projektről, Zhou Jinfeng, aki éppen Ukrajnában vett részt nemzetközi környezetvédelmi konferencián, rögtön találkozott az ukrán környezetvédelmi szerv illetékeseivel, és felszólította őket, hogy a kormánytisztviselők közvetlen párbeszédet folytassanak a környezetvédelmi önkéntesekkel. A projekt végül ideiglenesen leállt. A helyi kormányzat azt ígérte, hogy újra elindítják a környezeti értékelést.

Ukrajna sikeres példájának köszönhetően Zhou Jinfeng rendkívül bizalommal van a Fertő tó védelmezése iránt.  

„A magyar projekt most még messze van a végső döntéstől, de a helyi önkéntesek erőfeszítéseinek és a mi részvételünknek köszönhetően eddig több tucat nemzetközi környezetvédelmi szerv közösen írt alá a Fertő tó védelmezéséről szóló dokumentumot. Ezzel párhuzamosan az UNESCO is táviratot küldött a magyar kormánynak, ebben is figyelmet szenteltek a projekt jövőbeli fejlődésének” - mondta Zhou Jinfeng.  

Hasonló példák nemcsak külföldön, hanem Kínában is voltak. Az alapítvány főtitkára a dél-kínai kantoni Shenzhen-öböl példájáról azt mondta, hogy ez rendkívül hasonlított a Fertő tó projektjéhez.

A Shenzhen-öböl Kanton és Hongkong találkozásánál található, ahogy a Fertő tó Magyarország és Ausztria határán fekszik. Emellett a helyi kormányzat is az utazás fellendítése céljából az öböl partjára tervezett épületeket, sőt jóváhagyta a környezeti értékelést. De a projektet a környezetvédelmi szervek és az önkéntesek határozottan ellenzzték.

Erőfeszítéseiknek köszönhetően végül a projekt leállt, a környezeti értékeléssel foglalkozó cég kétmillió jüanos büntetést is kapott.  

Szerencsére az érintett két projekt a környezetvédelmi kérdések miatt leállt. A környezetvédelem és a gazdaságnövekedés közötti ellentétben a környezetvédelem ideiglenesen győzött.

Hasonló példa még több is volt Kínában. Érdekes az is, hogy a Kínai Biológiai Sokszínűség Védelmezésért és Zöld Fejlődésért Felelős Alapítvány maga is környezetvédelmi történet.

A Kínai Biológiai Sokszínűség Védelmezésért és Zöld Fejlődésért Felelős Alapítvány elődje a Kínai Jávorszarvasok Alapítványa volt, amely a jávorszarvasok külföldről történő visszatérése alkalmából jött létre.

A jávorszarvasok Kínából származtak, ám a 19. század végén a számuk nagyon lecsökkent. 1900-ben az akkori háborúk és a Yongding-folyó áradása miatt a dél-kínai császári kertből a világon egyetlenül megmaradt 200 jávorszarvas eltűnt. 1985-ben a brit Bedfordshire állatkertben élt 38 jávorszarvas visszatért szülőhelyükre. A jávorszarvasok védelmezésének érdekében a kínai kormány létrehozta a Kínai Jávorszarvasok Alapítványt.   

Vajon mi tanulható el a sikeres példákból és milyen javaslatokat terjesztettek elő a Fertő tó környezetvédelmi kérdésről? 

„A járvány miatt nem tudunk helyszíni kutatást végezni Magyarországon. De úgy tudjuk, hogy a Fertő tó az UNESCO kulturális világörökségeinek egyike, ugyanakkor a nemzetközi vizes élőhelyek védelmi egyezmény listájára is felkerült. Ebből a két szempontból a Fertő tó védelmezése globális figyelmet is kapott. Azt javasoltuk, hogy még nagyobb mértékben fokozzák a helyi közösség erejét, hogy közösen vegyenek részt a Fertő tó védelmében. Ez nemcsak a globális biológiai rendszerre hat kedvezően, hanem a helyiek jólétére is” – nyilatkozta Zhou Jinfeng.#huanx