Minden évben, amikor véget ért a tél és kopogtat a tavasz, Kínában lelkesen ünneplik az év első hagyományos ünnepét, a tavaszünnepet. A lampionünnep a holdnaptár szerinti első hónap tizenötödik napjára esik, ez a tavaszünnep utáni első telihold éjszakája.

Hagyomány szerint az emberek édesgombócot esznek és gyönyörködnek az ünnep idején rendezett lampionkiállításban. Az édesgombócok ragacsos rizslisztből készített, cukorral töltött kerek golyók, melyek az egyesülést szimbolizálják.

Az évnek ebben az időszakában tartott lampionkiállítás szokását az első évszázadig vezethetjük vissza, népszerűsége a mai napig tart. Ezen az ünnepi éjszakán sok városban tartanak bemutatót sok új, különleges formájú színes lampionokból.

Falun tűzijátékot rendeznek, gólyalábakon sétálnak, eljárják a sárkánylampion táncot, vagy a hagyományos yangge táncot, esetleg hintáznak. A lampionünnepet az első telihold-éjszaka ünnepének is nevezik, hiszen az a hagyományos régi kínai időszámítás szerinti év első teliholdas napjára esik.

A Duanwu ünnep a kínai hagyományos naptár szerinti ötödik hónap ötödik napján van. Ezen a napon Kínában az emberek mindenütt a "zongzi" nevű ételt eszik. Mivel a különböző helyi szokások eltérőek, ezért a zongzi alapanyagai, a készítési módok sem azonosak. A keleti részeken fekvő Suzhou, Jiaxing, és Ningbo várost a kínaiak híres "halak és rizsek szülőhelyének" nevezik, az ottani zongzit a legjobb kínai zongzinak tekintik. Többségük húsból, és datolyából készül.

A zongzi készítésének hosszú történelmi múltja van. Az időszámításunk kezdete előtti III. században a Chu fejedelemséget, az akkor élt híres költő, Quyuan hazáját elfoglaltta az ellenség, ami miatt Quyuan az ötödik holdhónap ötödik napján a folyóba ölte magát. Attól fogva évente ezen a napon az emberek mindig azzal emlékeznek Quyuanre, hogy zongzit dobnak a folyókba, mert azt gondolják, ha a folyóban élő sárkány zongzit eszik, akkor nem eszi Quyuan holtestét.

Ez a szokás máig is megmaradt. Manapság ajándékként is küldhetünk a barátainknak zongzit.

Az őszközép ünnep a nyolcadik holdhónap tizenötödik napjára esik. A nyolcadik holdhónap tizenötödik napja pontosan az ősz közepén van, innen származik az elnevezés. Valamikor régen az emberek aprólékos munkával süteményeket készítettek, melyeket áldozatként ajánlottak fel a hold istenének.

A ceremónia után a család együttette meg a süteményt. Az ünneppel a család egyesülését szimbolizálják.

Ezen az őszközépi éjszakán a telihold különösen félnyes. Az egész család együtt csodálja a tisztán ragyogó holdat, miközben a holdsüteményt fogyasztja.

Természetesen, akik otthonuktól távol vannak, a hold szemlélése közben a családjukra emlékeznek, és felidézheitk a nagy Tang-dinasztiabeli költő, Li Bai egyik versének sorait"Felemelem fejem és bámulom a ragyogó holdat".

Kína kisebbségi etnikai csoportjainak saját hagyományos ünnepei vannak, a dai népnek a vízfröcskölő ünnep, a yi népnek a fáklya ünnep, a yao népnek a danu ünnep, a bai népnek a sanyue jie, továbbá a tibeti újév és wangguo ünnep.