A kínai mezőgazdasági vállalatok exportálni akarnak, a kelet-közép-európai vállalatok pedig a kínai piacon keresik a lehetőségeket. Aleksandra Hadun-Homar, egy horvát élelmiszer- és üdítőgyár igazgatótanácsának elnöke elmondta, ők is szeretnék Kínában eladni a termékeiket.
„Nagyon nagy a kínai piac, sok lehetőség rejlik benne. Először bemutatjuk a termékeinket Kínában, aztán kínai együttműködési partnereket keresünk. Az együttműködés Kínában és Európában is létrejöhet."
A kelet-közép-európai országok közül Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia az EU tagországai, Horvátország pedig jövőre lép be az Európai Unióba. Az EU és Kína között 2004-ben létrejött vámokról szóló megállapodás az új tagországokban is érvényesül. A kínai álláspont szerint az EU-csatlakozás fellendíti az új tagországok gazdaságát, ezért Kína bizakodó a kelet-közép-európai országokkal közös együttműködések jövőjét illetően, különösen a mezőgazdasági területen. Yu Kangzhen, a kínai mezőgazdasági minisztérium vezető állatorvosa elmondta:
„Mezőgazdaság a Kína és kelet-közép-európai országok közötti együttműködések stratégiai jelentőségű, fontos része, hiszen a felek kiegészítik egymást a mezőgazdasági területen, nagyon sok lehetőség rejlik ebben."