A világgazdasági válság európai hatása a kelet-közép-európai országokat is elérte, főleg a foglalkoztatottsági mutatók estek vissza. A kínai gazdasági együttműködések révén, a kínai befektetések bevonzásával azonban új munkahelyek jöhetnek létre. Daniel Constantin román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter erről a következőket mondta:

„Biztos vagyok benne, hogy Romániának még több bilaterális együttműködési program elindítására lenne szüksége, de sajnos sok program az adósságválság miatt késik. A román kormány jelenleg legfontosabb feladata, hogy befektetőket vonzzon az országba."

A kínai és kelet-közép-európai mezőgazdasági együttműködéseket támogatják az együttműködésben résztvevő kormányok is. Például a kínai mezőgazdasági minisztérium több kelet-közép-európai vállalatot is felkért arra, hogy tartson borkóstolókat Kínában, valamint, hogy vegyen részt a kínai mezőgazdasági áruk nemzetközi vásárán. Kína Magyarországgal is kötött szerződést egy Magyarországon létrehozandó mezőgazdasági technológiai központról. A lengyel kormány pedig idén márciusban hivatalosan is elindította a „Kínai indulás" programot, amely előmozdítja a lengyel-kínai együttműködéseket, természetesen a mezőgazdaság területén is.

Plamen Jankov bolgár üzletember szerint előnyös lehet a kínai és a kelet-közép-európai mezőgazdasági együttműködésekre fókuszáló politikája.

„A kétoldalú magas szintű kapcsolat és az országok közötti egyezmény mindig jó dolog az üzletemberek számára. Ha van kormányzati szintű támogatás, akkor könnyen lehet kereskedni. Például a termékeink Kínába való szállítása most közel egy hónapig tart, ha minden egyes vizsgálatot beleszámítunk, ezzel viszont lerövidülhet a logisztikai ciklus."