1960 és 1966 között a két ország kapcsolata hűvössé vált, megszaporodtak a súrlódások, de az államközi kapcsolatok alapvetően normálisak voltak. Az 1966-tól 1969-ig tartó időszakban a két párt között elmélyült az ideológiai különbség, országunkban kitört a „kulturális forradalom", a kétoldalú kapcsolatok megromlottak. 1970-től 1979-ig a két ország normális államközi kapcsolatokat tartott fenn, de a pártközi kapcsolatok megszakadtak. 1980-1989 között a két ország közös erőfeszítéseinek köszönhetően az állam- és pártközi kapcsolatok fokozatosan normalizálódtak, a kapcsolattartás szintje megemelkedett, az együttműködési területek kiszélesedtek. 1984 júniusában Chen Mu Hua, az Államtanács tagja, egyben külgazdasági és ?kereskedelmi miniszter Magyarországra látogatott. Több mint húsz év alatt ez volt a két ország legmagasabb szintű delegációja, melynek eredményeként a pártközi kapcsolatok áttörő fejlődést értek el. Ez elősegítette a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és gazdaságtechnológiai együttműködést. Augusztusban Marjai József miniszterelnök-helyettes Kínába látogatott. 1985 májusában Li Peng miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatáson Magyarországon járt, amely alkalommal aláírták az 1986-1990-re szóló hosszútávú kereskedelmi egyezményt. 1986 júniusában Wu Xueqian, az Államtanács tagja, egyben külügyminiszter hivatalos látogatást tett Magyarországon. Augusztusban Magyarország miniszterelnök-helyettese, egyben az Országos Tervhivatal elnöke, Faluvégi Lajos Kínába látogatott. Szeptemberben Liao Hansheng elnökhelyettes az Országos Népi Gyűlés delegációjának élén Magyarországra látogatott. 1987-ben a kínai-magyar kapcsolatok egy új fejlődési szakaszba léptek a két párt legfelsőbb vezetőjének kölcsönös látogatásával. Januárban az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, központi titkára, Havasi Ferenc a Kínai Kommunista Párt meghívására baráti látogatásra Kínába érkezett. Júniusban az MSZMP főtitkára, Kádár János és a miniszterelnök, Lázár György meghívására a KKP KBmegbízott főtitkára, az Államtanács elnöke, Zhao Ziyang hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. Októberben az MSZMP főtitkára, Kádár János járt hivatalos baráti látogatáson Kínában. 1988 októberében a KKP KB Politikai Hivatalának állandó tagja, titkárságának titkára, Qiao Shi Magyarországra látogatott, a magyar országgyűlés elnöke Stadinger István az országgyűlés delegációját vezetve Kínába látogatott. Decemberben Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalos látogatás keretében tett eleget Qian Qichen külügyminiszter meghívásának.

Az 1989-es magyar rendszerváltás után a kétoldalú látogatások egy időre megritkultak. 1991 márciusában Qian Qichen külügyminiszter eleget tett a magyar fél meghívásának. Ez volt az első alkalom a rendszerváltás után, hogy a kínai külügynminiszter Magyarországra látogatott; ez a kínai ? magyar kapcsolatok fejlődésének tekintetében nagy jelentőséggel bírt. 1994 szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök Kínába, 1995 júliusában Jiang Zemin elnök Magyarországra látogatott. A kilencvenes évek óta kínai részről a következő személyiségek jártak Magyarországon: Chen Muhua, az ONGY alelnöke (1992 május); Zou Jiahua, miniszterelnök ? helyettes (1993 szeptember); Wan Guoquan, az Országos Népi Politikai Tanácskozó Testület elnökhelyettese (1994 október); Li Peiyao, az ONGY alelnöke (1995 október); Li Lanqing, miniszterelnök-helyettes (1996 május); Bu He, az ONGY alelnöke (2000 június); Tang Jiaxuan, külügyminiszter (2000 december); Wu Yi, az Államtanács tagja (2001 február); Huang Ju, a KKP KB Politikai Hivatalának tagja, Shanghai Város Pártbizottságának titkára (2002 június); He Guoqiang, a KKP KB Politikai Hivatalának tagja, Titkárságának titkára, a KKP KB Szervezési Osztályának vezetője (2003 július); Wang Zhongyu, az Országos Politikai Tanácskozó Testület állandó alelnöke (2003 szeptember). A magyar fél részéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, (1991 szeptember); Jeszenszky Géza külügyminiszter (1992 április); Szabad György, az Országgyűlés elnöke (1993 október); Kovács László külügyminiszter (1996 december); Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke (1997 május); Stumpf István, az MH minisztere (1999 június); Martonyi János külügyminiszter (1999 november); Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke (2001 május); Németh János az Alkotmánybíróság elnöke (2001 június), Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (2002 június), Medgyessy Péter, miniszterelnök (2003 augusztus). A kínai ? magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából 1999 október 6-án mindkét országban ünnepségsorozatot tartottak.