PEKING: a China Population Communication Center (kb. kínai népességi kommunikációs központ) nemrég közzétett kutatási eredményei szerint a kínai fiatalok szellemi egészsége leépülőben van. A főiskolások 60%-a érzi kirekesztettnek magát, 80%-ukat pedig bántják a társadalmi igazságtalanságok. Ezek az érzelmek különböző viselkedési zavarokban nyilvánulnak meg, mint például a tanórák ellógása, autizmus vagy lázongás, és olyan pszichológiai jellegű problémákhoz vezetnek, mint az internetfüggőség vagy akár az öngyilkosság. „A mostanság tapasztalható személyiségi válságot elnézve felmerül bennem a kérdés, hogy elrontottuk a fiataljaink nevelését?" – ezt Pan Guiyu, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Nemzeti Bizottságának főtitkára fogalmazta meg.

A felmérésben 133 diákot kérdeztek meg személyes beszélgetések során a tavaly márciustól júniusig terjedő időszakban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a problémák a korral sokasodnak és mélyülnek. Az általános iskolásoknál, és a középiskola alsó tagozatába járóknál (ezek nálunk kb. az általános iskola alsó és felső tagozatának felelnek meg) még nem mutattak ki személyiségfejlődésbeli rendellenességeket, a középiskola felső tagozatában (=otthoni gimnázium, szakközépiskola) már jóval magasabb volt a pszichológiai gondokkal küzdők száma, mely az egyetemi felvételi vizsgákra való rendkívül stresszes felkészülésnek tudható be. A legsúlyosabb azonban a főiskolások és egyetemisták mentális állapota. Tízből három főiskolás soha nem kommunikál a szüleivel, további 25%-uk pedig csak akkor, hogyha valamilyen konfliktusuk támad. A megkérdezettek csaknem fele panaszkodott a biztonságérzet hiányára a társadalmi érintkezések során, szintén mintegy 50% nyilatkozott úgy, hogy nem boldog az életében. Tízből ketten érzik magukat az „üresség foglyának", hatan pedig magányosnak. A riport szerint továbbá a főiskolások és egyetemisták nem kevesebb mint 80%-a panaszkodott a társadalmi egyenlőtlenségekről, néhányuk emiatt komoly haragot táplál magában.

Egy Xu nevű diák így beszélt: „egyáltalán nem lep meg a kutatás eredménye. Először is, a diákok túlnyomó többsége a '80-as évek végén született, az ő generációjukban nem alakult ki egy erős gondolatrendszer. Másfelől pedig olyan komoly problémákkal kell szembenézniük, mint a munkanélküliség, a lakásvásárlás vagy az élet nyomása." Az elmúlt években igencsak megnőtt azon diákok száma, akik egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a problémáikkal. A 23 éves hongkongi egyetemista Pan Quanhui (fiú) például öngyilkosságot követett el néhány hete, mert nem tudott megszabadulni egy pattanástól az arcán. Pei Meng (lány), egy 19 éves szecsuani hallgató pedig a gyenge vizsgaeredményei miatt vetette alá magát egy épületből a biztos halálba még január 15-én.

A pekingi Renmin University (Népi Egyetem) professzora, egyben a kínai pszichológiai társaság tagja, Hu Deng szerint rendkívül fontos, hogy a nevelés során felvértezzék a diákokat egy bizonyos feszültségtűrő képességgel. A Kínai Gyermek- és Ifjúsági Kutató Szövetség (China Youth and Children Research Association) felmérése szerint mintegy 30 millió 17 éven aluli gyerek szenved mentális gondoktól. Az egyetemi és főiskolai hallgatók körében pedig 1992 és 2005 között 8%-kal nőtt az idegzavar előfordulási aránya, a depressziós esetek száma pedig 7%-kal emelkedett. Mindez Pan Guiyu szerint részben annak tudható be, hogy a családok képtelenek szilárd lelkivilágú gyerekeket kinevelni: „legtöbb esetben elkényeztetik őket, nem tanítják meg nekik, hogyan legyenek függetlenek, viselkedjenek felelősségteljesen és fejezzék ki hálájukat."

Fontos tudni, hogy ma Kínában a 25 év alatti népesség 34%-a egyke. A falusi munkaerő migrációja miatt mintegy 58 millió gyermek marad apai vagy akár szülői felügyelet nélkül. A helyzet súlyosságát jól jelzi Pan megnyilvánulása: „kimondhatatlanul aggódom a kínai fiatalok változó személyisége miatt."