Április 9-én látott napvilágot a China News Service híre, miszerint leszállították Kína első saját fejlesztésű, 500 km/h-s sebesség elérésére képes mágnesvonatát. A szerelvényt Szecsuan tartomány fővárosában, Chengduban gyártotta a Chengdu Aircraft Industrial (Group) Co, az Aviation Industry Corporation of China (AVIC) leányvállalata. A vásárló a Shanghai Maglev Transportation Development Company, mely 2002-ben Sanghajban helyezte üzembe Kína első maglevjét (mágnesvasút). Néhány repülőgépi vonást is felfedezhetünk a kínai tervezésű vonaton, melyet a májusban kezdődő Sanghaji Expó idején állítanak üzembe. Az energiahatékonyság terén viszont a kínai mágnesvonat veri légi vetélytársait: 400 km/h-s utazósebességénél harmadannyi energiát fogyaszt, mint egy repülő.

Kína azonban nemcsak az elővárosi gyorsközlekedésben fejleszt, hanem az egész országra kiterjedő, nagyszabású vasútbővítési stratégiával rendelkezik. Ennek egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eleme a Peking-Sanghaj gyorsvasút. Illetékes hivatalnokok azt már márciusban bejelentették, hogy a vonalat egy évvel a tervezett időpont előtt, már jövőre megnyitják. Kína két legfontosabb metropolisza közötti vonatút jelenleg 10 órás, a vasútügyi tárca helyettes vezetője, Wang Zhiguo szerint ez az új járattal 4 órásra fog rövidülni, a kelet-kínai Jiangsu tartomány fővárosába, Nanjingba pedig mindössze 3 óra alatt lehet majd eljutni a fővárosból.

Most is fejlesztés alatt van a gyorsvasúti hálózatra tervezett új generációs nagy sebességű vonat. Az év folyamán szigorú tesztsorozatoknak vetik majd alá, a mérnökök el akarják érni 420 km/h-s csúcssebességet, hogy garantálják a 380 km/h-s utazási sebesség biztonságosságát – ezt Huang Qiang, a vasúti tudományos akadémia fő kutatója mondta a Beijing News-nak.

Wang Zhiguo azt vetíti előre, hogy egy napon, néhány kivételtől (pl. Lhásza vagy Haikou) eltekintve, az összes tartományi fővárost nagy sebességű vasút köti majd össze Pekinggel. 2012-ig várhatóan 110000 kilométeres lesz a vasúthálózat, melyből 13000 kilométert fognak kitenni az expresszvonalak. Kína egyébként már most a világ leghosszabb nagy sebességű vasúti hálózatával rendelkezik. A már üzembe helyezett rendszerből 3676 kilométernyi vonalon 350 km/h-val közlekednek a vonatok, további 2876 kilométeren pedig 200-250 km/h-val. Jelenleg legkevesebb 10000 kilométer nagy sebességű vasúti pálya van építés alatt. 2020-ra Kína 120000 kilométeresre tervezi bővíteni vasúthálózatát, melynek csaknem fele, 50000 kilométer a nagy sebességű szerelvények közlekedését fogja kiszolgálni.

A minisztérium Észak-Amerikába, Európába és Latin-Amerikába kívánja exportálni a kínai gyorsvasúti technológiát. Wang elmondta, hogy kínai állami tulajdonú vállalatok már építenek törökországi és venezuelai magas sebességű vasúti pályákat. Érdeklődés már tapasztalható több országból is, így például az Egyesült Államokból, Oroszországból, Brazíliából és Szaúd-Arábiából. „Kína kész megosztani érett és előrehaladott technológiáját más országokkal a világ magas sebességű vasúti hálózatának fejlődéséért" – tette hozzá Wang. A tárca már Kalifornia állammal, valamint Oroszországgal és Brazíliával is aláírt egy-egy együttműködési jegyzéket.