Mi a baj velünk, kínaiakkal – tűnődtem el nemrég. Sokan közülünk állandóan honfitársaink civilizálatlan viselkedéséről beszélnek, hogy alátámasszák állításukat, miszerint kínai társainknak sokkal udvariasabbnak kell lenniük, mikor másokkal érintkeznek. Ugyanezen csoport azonban nem fog kerülőutakat választani, hogy elérje céljait: anyagi érdekeinek védelmét. Érdemes Chu Yu nemrég napvilágot látott könyvéhez nyúlni a témával kapcsolatban: A kínai emberek gondolkodásának kritikája (Criticism of Chinese People's Thinking).

Chu könyvében rámutat, hogy nagy űr tátong a között, amit a legtöbb kínai ember mond és cselekszik. A beszéd és a tettek közötti koherencia hiánya alapvetően annak a ténynek tudható be, hogy valami nincs rendben azzal, ahogyan gondolkodunk - állítja. Ebből a szempontból Chu különbözik elég sok gondolkodótól, akik az ország alulfejlettségéért annak hagyományos kultúráját, az ősi dinasztiák korrupt politikai rendszerét vagy a konfucianizmust hibáztatják. Chu szerint el kell gondolkodnunk és változtatnunk hagyományos gondolkodási módunkon, hogy behozzuk a fejlett világgal fennálló lemaradásunkat.

Igaz, hogy sok kívánatos része van a konfucianizmus által meghatározott hagyományos kultúránknak, mely nagy hangsúlyt fektet a személyes kapcsolatokra és az egyén viszonyára feljebbvalójával és alárendeltjével. A '20-as évekbeli Május 4. mozgalom után azonban a konfucianizmust nagyban elfeledték, és a kínai klasszikusok belapátolásának mai divatja sem fogja azt eredeti, a kínai társadalom gondolkodását meghatározó iskola pozíciójába visszahelyezni.

Valójában, mi kínaiak lelkesen tanultunk az elmúlt évszázadban a fejlettebb nyugati társainktól, különösképpen az 1978 óta eltelt három évtizedben, mióta a reform és nyitás politikája bevezetésre került. Mégsem vagyunk olyan alkotóképesek, innovatívak, mint a nyugatiak. A tudományhoz és a technológiához köthető dolgok terén csak másoljuk, amit mások a fejlett országokban feltaláltak. Hogyha pedig a nyilvános viselkedési szokásokra gondolunk, sokan közülünk még mindig civilizálatlanul viselkedünk a közterületeken.

Egyebek között ezzel is egyet értek Chu Yu-vel: gondolkodásmódunk felülvizsgálatával és változtatásával más lesz a helyzet. Chu egyik példája: „Mindenki helyesel azon állítás hallatán, hogy a kínaiak udvariatlanok, és sokszor ujjal mutogatnak honfitársaik viselkedésbeli hiányosságaira, de sohasem fogják elfogadni ugyanezt a kritikát, amikor rájuk böknek a mutatóujjak. Itt van a kutya elásva", állapítja meg Chu.

Zhu Yuan (China Daily)

http://www.chinadaily.com.cn/opinion/2010-07/21/content_11028298.htm