Huszonöt ember, hetvenegy nap, tizennyolcezer kilométer. Idén április 15-én a délnyugat-németországi Freiburgból egy élénkpiros busz indult Kínába, a Sanghaji Expóra.

A busz június 25-én érkezett meg a végállomásra, a Sanghaji Expó parkjába, ahol igazán átérezték a „Jobb város, jobb élet" igazságát. Ez volt a legfontosabb tapasztalatuk a több mint tízezer kilométeres fárasztó utazás után.

A 67 éves Inge Stagnett nyugdíjba vonulása előtt Freiburg kormányzatának volt a tagja. Gyakran utazik a férjével, mindig csodálta a kalandor életét, minden vágya, hogy hajóval körbeutazza a világot. Idén januárban hallott a lehetőségről, hogy busszal utazhat Kínába, ami valósággal lázba hozta.

Inge Stagnett az utazásról ezt mondta:

"Ilyen sok nap, ilyen hosszú út után végre itt vagyunk Sanghajban, tényleg úgy érzem, hogy nagyon boldog vagyok."

Amit átéltek, az nem mondható éppen tipikus utazási élménynek. A busz 25 utasának többsége idős, nyugdíjas ember. Svájcon, Olaszországon, Görögországon, Törökországon, Iránon, Türkmenisztánon, Üzbegisztánon, Kirgizisztánon, Kazahsztánon keresztül jutottak el Kínáig, Xinjiang Ujgur Autonóm Területre. A busz a Selyemút mentén haladt. A Tianshan hegység mentén, a Takla-Makán sivatagban, a Hexi-folyosón keresztül haladva értek el Kína régi fővárosába, Xi'anba. Végül a Jangcét követve Wuhanon, Nanjingon és más városokon áthaladva értek el Sanghajba.