China surges to 5th largest global investor

Ám ahogy egyre több kínai vállalat fektet be külföldön, a kínai tőke elleni akadályok is sokasodnak, erősödött a protekcionizmus. Fan Chunyong, a kínai ipari tengerentúli fejlesztési és tervezési szövetség (China Industrial Overseas Development and Planning Association) megbízott vezetője elmondta, hogy a kihívások nem lesznek kihatással az ODI növekvő tendenciájára. „2013-ra Kína ODI-je el fogja érni a 100 milliárd dollárt, a kumulált kínai befektetett tőke pedig az 500 milliárd dollárt."

A minisztérium közleménye szerint 2009 végéig 13000 kínai vállalat a világ 177 országában vagy régiójában fektetett be, a kínai tőke legnagyobb része az ázsiai—csendes-óceáni térségbe irányult. Európa és Afrika a második, illetve harmadik legnagyobb fogadója volt a kínai befektetéseknek.

A számokból az is kiviláglik, hogy több kínai vállalat összpontosított a fejlett országokra és a feltörekvő piacokra. 2010 első félévében az Egyesült Államokba és az Európai Unióba irányuló kínai beruházások robbanásszerűen nőttek: éves bázison 360, illetve 107,2%-kal. Az ASEAN-országokba irányuló befektetések 125,7%-kal, az Oroszországba érkező kínai tőke volumene 58,5%-kal nőtt. Jinny Yan, a Standard Chartered Shanghai közgazdásza az Európai Unióba irányuló kínai befektetések további növekedését vetítette előre az európai adóssági problémák miatt.

Az FDI tekintetében pedig Shen már idénre várja a 100 milliárd dolláros magasságot, mivel Kína fogyasztási kapacitása fokozatosan erősödik, és mert kifizetődnek a nyitott és átlátható befektetési környezet kialakításáért tett erőfeszítések. A beruházási környezet „rosszabodásáról" szóló külföldi vállalkozói panaszokra reagálva elmondta: „Ez annak a jele, hogy a külföldi vállalatok egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kínai piacnak". Az Európai Kereskedelmi Kamara múlt csütörtöki jelentése megállapítja, hogy Kína haladást ért el befektetési környezetének javításában, de még többet kell tennie, különösen a piaci hozzáférés és a szabályozások területén.

Míg tavaly a külföldi működő tőke beruházások összvolumene világszerte 40%-kal esett vissza, Kína mindössze 2,6%-kal fogadott kevesebb tőkét, mint 2008-ban - az UNCTAD adatai szerint - , ezzel Kína maradt a második legnagyobb tőkefelvevő az Egyesült Államok mögött. 2010 első hét hónapjában 58,35 milliárd dollárnyi FDI érkezett Kínába, 20,7%-kal több, mint 2009 azonos időszakában. Júliusban 29%-os növekedést mértek szintén éves bázison.

Zhan Xiaoning, az UNCTAD befektetési és vállalkozási részlegének igazgatója kijelentette, hogy Kína vitte a vezető szerepet a külföldi működő tőke globális újjáéledésében, azzal együtt is, hogy a globális FDI-növekedés nem sok okot adott az optimizmusra.