Dali a dél-nyugat-kínai Yunnan tartomány észak-nyugati részén fekszik, itt van az egyik kínai nemzeti kisebbség, a bai nemzetiség lakóhelye.

Ha Daliba érkeznek, először az ősi várat kell felkeresniük. Több mint 1000 évvel ezelőtt építették, és még mindig meglehetősen jó állapotban van. A várat körülzáró falakat két egymással szembenálló bástya uralja. A váron keresztülvezető régi út mára forgalmas sétáló utcává alakult át, két oldalán üzletek, boltok sorakoznak egymás mellett, bennük népviseletbe öltözött bai eladók árulják a Dali-köveket, az itt készített szövetet és az ezüstből alkotott dísztárgyakat.

Említésre méltó az óváros kelet-nyugati irányú utcája is, melyen külföldiek üzemeltetnek számos éttermet, kávézót és teaházat. Ezért aztán külföldi utcának hívják, és nagyon kedvelt a helybeliek körében.

Miután az ősi várat megtekintették, a turisták lovas kocsival juthatnak el a nem messze fekvő Chongsheng templomhoz (Chong Sheng Si), ahol a közismert Három Pagoda található, melyet több mint 1000 évvel ezelőtt építettek fel. A középső pagodát Qianxun-nek hívják (Qian Xun Ta), közel 70 méter magas, 16 szintes. A Qianxun pagoda mindkét oldalán egy-egy kisebb pagoda áll, így igen harmónikus látványt nyújtanak.

A Három Pagodával szemben található Yunnan tartomány „ékszere", az Erhai, a fennsík édesvízű tava. A nagy területű tó vize átlátszó, talán ezért is nevezik a fennsík gyöngyének. A tavon hajókázó turisták egyszersmind a bai nemzetiség népi táncaiban is gyönyörködhetnek. És persze mindenképpen meg kell hallgatniuk az idegenvezető mondókáját az úgynevezett „három teáról".

Ha meglátogatják a Yunnan-tartománybeli Lijiang prefektúra honlapját a világhálón, az ottani fórumon sokan jelzik, hogy szívesen ellátogatnának a városba. Nem rossz választás, bár érdemes Lijiang óvárosának felkeresésére viszonylag hosszabb időt: legalább egy hetet szánni. A jó állapotban megőrzött régi épületek, a finoman faragott faszobrok, az eredetileg sötétszínűre kövezett utcán táncoló, éneklő, naxi nemzetiségű idős emberek, és a kisváros életére a maga bélyegét rányomó ősi dongbai kultúra mind nagy vonzerőt gyakorolnak a látogatókra és megérintik a turisták lelkét.

Lijiang számos nemzetiség kulturális jellegzetességeit elegyíti, tökéletesen megőrzött, mesterkéletlen arculata meggyőzte a világszervezet zsűrijét és így a kulturális világörökségek listájára került. Azóta egyre több látogató fordul itt meg a világ minden tájáról és az óváros maga is egyre forgalmasabbá vált. A némileg átalakított, régi stílusú házakból szállodák lettek, ahol a város szerelmesei megszállhatnak.

Az óváros a fennsíkon, mintegy 2400 méter magasan fekszik, kiterjedése csaknem 4 négyzetkilométer. 6200 család él itt, közülük a legtöbben a naxi nemzetiséghez tartoznak. A város mindmáig megőrizte kulturális sokszínűségét.