A Zhongxin hírügynökség jelentése szerint azok után, hogy a világ második legnagyobb gazdaságává lépett elő, Kína tudatosan lelassította a gazdaságfejlesztés ütemét. A március 5-én kiadott 12. ötéves terv javaslata szerint az elkövetkező öt évre kitűzött cél a gazdaság 7 százalékos növekedése.

Ez nemcsak a 11. ötéves (2006-2010) tervben meghatározott 7,5 százalékos gazdaságnövekedésnél alacsonyabb, de még a tényleges 11,2 százalékos növekedésnél is, mégpedig nem is kicsit. 2008-ban és 2009-ben a pénzügyi válság ellenére is 9, illetve 9,2 százalékkal nőtt a kínai gazdaság.

A gazdaságnövekedést kiigazító Kína azt reméli, hogy az elkövetkező öt évben „látványosan emelkedhet a gazdaságnövekedés minősége és hatékonysága", ami előkészítheti a gazdaságfejlesztés módjának átalakítását és a gazdasági szerkezet kiigazítását.

A 12. ötéves terv javaslata alapján korlátozni kell az energiaigényes ipar növekedését és fejleszteni kell az újonnan megjelent iparágakat. A cél megvalósításához több világszínvonalú tudósra, mérnökre és innovatív csoportra van szükség, innovációs központtá kell átalakítani a Zhongguancun tudományos övezetet.

Ennek érdekében 2015-re a kutatás-fejlesztés költsége a GDP jelenlegi 1,8 százalékáról 2,2 százalékra, a 10 ezer főre jutó tudományos szabadalmi bejegyzések száma 1,7 darabról 3,3 darabra fog emelkedni. 2012-re a GDP 4 százalékát az oktatásra fogják fordítani.

A tudományos és technológiai innováció képességének erősítése közepette a városi és falusi lakosság jövedelmének növekedése is fontos cél. A javaslat szerint az elkövetkező öt évben az egy főre jutó jövedelem 7 százalékkal fog nőni, ami 2 százalékkal több a 2006-ban kitűzött célnál.

Az elmúlt években azt lehetett látni, hogy a GDP növekedése gyorsabb, mint a jövedelmeké. Az előző öt évben a GDP növekedése 11,2 százalékos volt, de az egy városi lakosra és az egy falusi lakosra jutó jövedelem növekedése egyenként 9,7 százalékos, illetve 8,9 százalékos volt.

A problémát az jelenti, hogy a gazdaságnövekedés közepette a munkavállalók keresetének GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökken, egyre nagyobb a város és falu közötti szakadék, az iparágak és a területek szerinti kereset közötti eltérés, de a befektetés-fogyasztás sem arányos. A sok-sok probléma megoldása érdekében a 12. ötéves terv egy-egy részletes tervezetet tartalmaz, és ez akkor lép hatályba, amikor azt az Országos Népi Gyűlés elfogadja. Kína az ország erőfeszítésével és a nép bölcsességével fogja végrehajtani az új ötéves tervet.