2006-ban az amerikai Times magazin Ma Junt a világ 100 legnagyobb hatású embere közé választotta. A magazin szerint Ma Jun, Yao Ming kosárlabdázó és Zhang Ziyi színésznő közül Ma Jun a kakukktojás, akit általában nem ismernek az emberek. Pedig a társadalomnak a Ma Junokra van a legnagyobb szüksége.
Jelenleg Ma Jun az Institute of Public and Environmental Affairs (IPE) vezetője, ami egy nonprofit szervezet tíz munkatárssal, akik közül négy külföldi. Segítségükkel a külföldi vállalkozók és fogyasztók tájékozódhatnak a környezet állapotáról.
2004-ben Ma Jun ösztöndíjasként tanult az amerikai Yale Egyetemen. Itt figyelt fel arra, hogy az emberek és a társadalom bevonásával általában sikeresen oldják meg, vagy veszik elejét súlyos környezeti problémáknak. Úgy gondolta, hogy egy ehhez hasonló kezdeményezés Kína számára is hasznos lehetne. Korábban még újságíróként Ma Jun több kínai folyóhoz látogatott el, és Észak-Kínában mindenhol kiszáradt folyómedreket látott.
2006-ban Ma Jun Pekingben létrehozta az Institute of Public and Environmental Affairs szervezetet, és elkészítette Kína első vízszennyezettségi térképét. 2010. áprilistól az intézet 34 kínai környezetvédelmi nonprofit szervezettel együttműködve hozta nyilvánosságra a nehézfémszennyezésről szóló beszámolóját, melynek tárgya 29 hazai és külföldi információtechnológiai vállalat volt, köztük az Apple. Ezzel kapcsolatban Ma Jun kijelentette, hogy a nemzetközileg is ismert márkák sikerének ára a súlyos környezetszennyezés. Ezért fordult a figyelmük a nagy információtechnológiai vállalatok felé. A nonprofit szervezetek által kiadott számok még nem teszik kékké az eget és tisztábbá a folyókat, de a társadalom bevonásának kulcsát jelentik.
2007-ben Ma Jun és néhány környezetvédelmi szervezet „zöld" kampányt indított, melynek részeként arra szólították fel az embereket, hogy ne vásárolják a környezetszennyező vállalatok termékeit. Ezzel próbálták a cégeket a környezettudatosabb termelésre ösztönözni. A tények azt mutatják, hogy sikeres volt a kezdeményezés. 2011. februárig több mint 350 vállalat kért segítséget környezetvédelmi szervezetektől a gyártástechnológia módosításához.