Magunkról
Oldaltérkép
Kapcsolat
in Web hungarian.cri.cn
Exkluzív interjú Magyarország pekingi nagykövetével
2011-04-08 13:54:25 CRI

 

Kusai Sándor

Március 30-án a pekingi magyar nagykövetségen jártunk, ahol Dr. Kusai Sándor nagykövet úr exkluzív interjút adott rádiónknak. A misszió vezetője beszámolt a magyar-kínai gazdasági és kulturális kapcsolatok alakulásáról, aktualitásairól, illetve a képviselet többletfeladatairól is az európai uniós elnökség kapcsán.

A nagykövet úr kifejtette: a két ország közötti kapcsolatok igen szerteágazóak, de alapvetően három pillérre épülnek. Az első, minden további viszonyt megalapozó sarokpont a hagyományos, történelmi együttműködésből fakadó korrekt politikai jó viszony. Ide tartoznak a gyakori és kölcsönös magas szintű látogatások, valamint a vezetők közti nyitott véleménycsere.

A második alappillért a gazdasági együttműködések adják, ezeken belül is a rendkívül gyorsan fejlődő kereskedelmi és befektetési összeköttetések dominálnak. Tavaly a kétoldalú kereskedelem összege mintegy 8 milliárd amerikai dollárt tett ki, mely 30% feletti növekedést jelent éves szinten. A nagykövet úr kiemelte a magyar szempontból különösen kedvező tendenciát, a kereskedelmi mérleg javulását: tavaly a Kínába irányuló magyar kivitel először haladta meg a 2 milliárd dollárt. A befektetések terén Kusai a kínai Wanhua februárban lezárult akvizícióját húzta alá, melynek során a csoport többségi részesedést szerzett a kazincbarcikai Borshodchemben. A magyarországi kínai befektetések kumulált összege 1,8-1,9 milliárd dolláros szinten áll, mely Megyarország nemzetközi beruházási térképén is számottevő. A kínai magyar misszió vezetője kiemelte továbbá a kapcsolatok tudományos és technológiai, valamint a mezőgazdasági területen tapasztalható élénkülését. Példaként az ugrásszerűen megnövekedett magyar élelmiszeripari, elsősorban borexportot említette: 2010-ben közel 800 ezer palack magyar bort értékesítettek Kínában. Kérdésünkre azt is elárulta, hogy a Kínában elérhető magyar borok hagyományosan a tokaji, valamint a dunántúli – főleg a villányi – borvidékekről származnak.

A magyar-kínai kapcsolatok harmadik, szintén meghatározóan fontos pillére a „humán kapcsolatok területe". Ebbe a körbe beletartoznak az oktatási, kulturális, turisztikai, testvérvárosi kötelékek és minden emberek közti közvetett és közvetlen érintkezés, mely élettel tölti meg a két ország közötti politikai és gazdasági együttműködéseket. Kusai azért tartja különösen fontosnak ezt a területet, mert véleménye szerint semmilyen kapcsolat nem lehet sikeres az egymás kultúráját, szokásait jól ismerő emberek nélkül.

A nagykövet úr pozitívan látja a bilaterális kapcsolatok kilátásait is. Elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr tavaly őszi látogatása jelentős hozadékkal járt. A két ország Sanghajban találkozó két miniszterelnöke egyetértett a kétoldalú együttműködések dinamizálásának szükségességében, a kereskedelmi feltételek javításában, a piacra jutás elősegítésében. A magyar piac mérete, illetve a magyar vállalatok korlátozott exportképessége miatt ugyanakkor nagyobb lehetőségek vannak a befektetések területén. Kusai hangsúlyozta: Magyarország érdekelt jelentős kínai beruházások megvalósulásában. Ehhez természetesen tekintetbe kell venni az Európai Unió közös belső piacának szabályrendszerét. Noha a kínai cégek olykor nehezen tudják befogadni, hogy Magyarország emiatt nem tud adó- vagy más pénzügyi kedvezményeket biztosítani, a kedvező magyar befektetési környezet kialakításával mégis egyre nagyobb mennyiségű kínai tőkét tud vonzani az ország. A befektetésösztönzési politika részeként említette meg, hogy a magyar ipari parkokban jó helyet tudnak biztosítani a kínai vállalatoknak, segítik őket a helyi munkaerő biztosításában és a hazai beszállítókör kialakításában – mely még szélesebb körben szolgálja a magyar érdekeket. Az egyik legújabb példaként a nagykövet a Berettyóújfaluban, az ország munkanélküliség által egyik leginkább sújtott régiójában felépülő kínai napelemgyárat említette, de megerősítette, hogy jelentős további kínai befektetések vannak napirenden. Ezekről közelebbről annyit árult el, hogy néhány hónapon vagy egy éven belül realizálódhatnak, szó van országos nagyvállalatok tulajdonszerkezetébe való kínai bekapcsolódásról, az infrastrukturális projektekben való kínai részvételről, valamint különböző pénzügyi együttműködésekről is.

Interjú közben

Arra a kérdésre, hogy valóban szó van-e arról, hogy Kína magyar állampapírokat vásárolna, a nagykövet úr Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, egyben a magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos kijelentését ismételte meg: a pénzügyi együttműködések számos konkrét eleméről folynak tárgyalások. Ezeknek számos formája, lehetősége van – így a piaci mechanizmusok fejlesztése –, nincs azonban napirenden a kínai részvétel a magyar államadósság finanszírozásában. A két miniszterelnök találkozóján megegyeztek abban, hogy a sok lehetőség mindegyikét mérlegelni kell, meg kell vitatni azokat, valamint új lehetőségeket kell feltárni. A pénzügyi együttműködéseknek számos területe van, példaként a bankok és biztosítótársaságok között folyó tárgyalásokat hozta fel a nagykövet. Az OTP bank megállapodása a kínai kártyakibocsátóval, a China Union Pay-jel nem csak Magyarországnak lehet hasznos, de az Európába utazó kínai üzletemberek, turisták számára is. Kusai szeretné, ha a megállapodást a szektor más szereplőire is kiterjesztenék.

A magyar vállalatok kínai jelenlétéről szólva a misszióvezető elmondta, hogy a magyar kormány és a pekingi nagykövetség minden lehetséges eszközzel támogatja a Kínában terjeszkedni kívánó hazai cégeket. Az elmúlt 1,5-2 évben jelentősen nőtt az aktivitás, számos komoly befektetés indult el, illetve tartanak azok előkészületei. Ezek között vannak konkrét beruházási projektek és technológiatranszferrel, szellemi kapacitások bevonásával járó vegyesvállalat-alapítások is. Úgy véli, a következő évek meghatározóak lesznek, hiszen ezek alapozhatják meg a magyar vállalatok tartós kínai jelenlétét. Azok a szektorok vannak előtérben, amelyeket a most elindult – a 12. – ötéves terv is kiemelten kezel, emellett Magyarország is jelentős technológiai és tudásbázissal, potenciállal rendelkezik. Ide tartozik a környezetvédelem, a vízügy, bizonyos zöld energiák, energiaracionalizálási projektek, de a mezőgazdasági termelés bizonyos ágazatai is. A nagykövet szerint ezeken a területeken a magyar vállalatok képesek arra, hogy kínai méretekben is, illetve Kínában is hasznosítható új technológiákkal és képességekkel jelenjenek meg. Az „első fecskék" megjelnése után további dinamikus bővülést vár ezen a téren.

Bár a befektetési összvolument tekintve nem kiemelkedőek, a nagykövet igen fontosnak tartja a gazdasági együttműködést elősegítő magyar szolgáltatócégek tevékenységét is, melyek támogatják az otthoni vállalatokat a megfelelő kínai partnerek, üzleti lehetőségek megtalálásában, a kapcsolattartásban. Már most több ilyen cég működik Kína különböző nagyvárosaiban. A gazdasági-jogi területen hasonló előrlépések történnek, ezeket a folyamatokat a külképviselet céltudatosan segíti.

Földrajzi aspektusból a magyar cégek egyelőre jellemzően Kína keleti és déli, fejlettebb tengerparti területein koncentrálódnak, de megindult a befelé induló folyamat, amelyben nagy szerepet tölthet be a tavaly megnyitott, hamarosan vízumkiadással is foglalkozó chongqingi magyar főkonzulátus. A nagykövet elmondta, hogy rövidesen várhatók Kína belső területeivel kapcsolatos „számottevő, konkrét üzleti bejelentések" is.

Arról is kérdeztük a nagykövet urat, hogy tervezi-e a kormány az államközi ösztöndíjprogram kibővítését, esetleg teljes képzések támogatását. Kusai a kérdéssel kapcsolatban kifejtette, hogy ez nem feltétlen vezet a kétoldalú kapcsolatok arányos fejlődéséhez. A tapasztalatok szerint az állam bizonyos területeken pontosan fel tudja mérni, hány és milyen képzettségű szakemberre van szüksége, más területeken azonban nem. Az állam szerepe az, hogy a nemzeti érdekek által indokolt szakemberképzést segítse pénzügyileg és a feltételek biztosításával. Szükség van egy bizonyos mértékű állami pénzügyi szerepvállalásra, emellett pedig a spontán mozgások elősegítésére. Pozitív jelenség, hogy egyre több a kínai felsőoktásban – önköltségen is – tanuló magyar, és még több a Magyarországon tanuló kínai hallgató. A nagykövet úr örömmel közölte, hogy ma már több százas nagyságrendben mérhető a magyar egyetemeken önköltségen tanuló kínaiak száma. Ezt a megfelelő feltételrendszer megteremtésébel még tovább szeretnék bővíteni. A kínaiak többsége a magas oktatási színvonal miatt elsősorban orvosi és egészségügyi területen tanul, emellett egyre népszerűbbek a műszaki és közgazdasági szakok is. Tapasztalható érdeklődés a nyelvi képzések és a természettudományok iránt is. A humán és a társadalomtudományok területén korlátozottabbak a lehetőségek, a jogi képzésnél is inkább az uniós jog oktatása játszhat majd szerepet – a nagykövet szerint itt rész- vagy posztgraduális képzési opciókban érdemes gondolkodni. Az állami támogatások kapcsán felhozta továbbá a budapesti Konfuciusz Intézet példáját is, melynek jó esélye van arra, hogy a vidéki fiókintézetek hálózatának kiépítése mellett rövidesen regionális módszertani, szakmai központtá váljon Közép-Kelet-Európában, melyben élvezi a magyar kormány támogatását is.

A kulturális kapcsolatokat illetően Kusai úr három vonulatot emelt ki. A rendszeresen megkötésre kerülő kulturális munkaterv keretében számtalan fellépést és koncertet bonyolítanak le egy évben. Idén júniusban jelentős magyar kortárs szépművészeti kiállítás lesz megtekinthető Peking egyik vezető múzeumában, a szépművészeti múzeumban, jövőre pedig Budapestre érkezik majd egy nagyszabású kínai tárlat. A másik, egyre fontosabbá váló vonal az úgynevezett impresszárius piaci együttműködés, melynek keretében az állami szervek szervező- és összekötőszerepet vállalnak a magyar művészek megjelenésében kínai szponzorok bevonásával, üzleti partnerek felkutatásával. A pekingi és a sanghaji magyar kulturális szakdiplomaták munkáját dicséri, hogy tavaly több mint 100 üzleti alapú magyar kulturális fellépést segítettek elő Kína-szerte. A kulturális kapcsolatok magyar szempontból az év leglényegesebb eleme a Liszt-év, melyet számos zenei és képzőművészeti eseménnyel ünnepelnek Kínában. Sanghajban már sikeresen lezajlott a megnyitókoncert, április 16-án pedig Pekingben kerül sor egy jelentős hangversenyre.

A 200 éve született Liszt Ferenc kulturális örökségének átadása külön hangsúlyt ad a magyar EU-elnökség kínai megjelenésének is. A lisszaboni szerződés hatályba lépésével ugyan jelentősen megváltoztak az unió soros elnöki tisztségét betöltő tagállam kül- és biztonságpolitikai feladatai, azok nem tűntek el teljesen. Magyarország 2011 első félévében segíti az EU kül- és biztonságpolitikai céljainak elérését, aktívan részt vesz az Európai Unió és Kína közti stratégiai partnerség modernizációs folyamatainak unión belüli egyeztető munkájában, és a Kínával való tárgyalásokban. Ez több területre – így a gazdaság és kereskedelem területére – is igaz. Két téren továbbra is a soros elnök, 2011 első félévében tehát Magyarország szerepe a meghatározó. Az egyik éppen a kultúra területe, a másik pedig a konzuli együttműködéseké. Utóbbi esetében a nagykövetség koordinálja az unió ide vonatkozó ügyeit, segít a különböző konkrét ügyek, elvi jogi kérdések tisztázásában, közreműködik a kínai féllel. A kulturális kapcsolatok elősegítése terén részben szintén koordinációs feladatok hárulnak a magyar külképviseletre, részben „az EU láthatóságát kell erősíteni a kínai közegben". Kusai elmondta, hogy a kínai holdújévkor Peking egyik legnagyobb parkjában, a Chaoyang parkban fél milliónál is több látogatót vonzottak a uniós elnökség elindítását fémjelző magyar szervezésű kulturális rendezvények. A fellépő magyar énekesek és művészek – köztük a Four For Dance tánccsoport – nagy sikert arattak a kínai fővárosban. Hamarosan várható még a Puskás Ferenc életéről szóló film kínai bemutatása – a megfelelő nyelvi előkészítés után, emellett több koncert is színesíti majd a kulturális kínálatot.

A magyar szervezésű kulturális rendezvények Chaoyang parkban

Az egyik legunikálisabb rendezvényt egy rajzpályázat jelenti idén, melyet az Európai Unió külképviseletével közösen indított a magyar nagykövetség. A gyermek és ifjúsági pályázat célja, hogy a kínai gyerekek minél több művet készítsenek arról, hogyan látják az Európai Uniót. Az egész országban legjobbnak bizonyuló pályaműveket természetesen díjazásban részesítik, s június végén ki is állítják az alkotásokat.

Kapcsolódó anyagok
Vélemény
Hallgassa online
Web hungarian.cri.cn
China ABC
Szavazás
Heti kínai vicc
China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China