A Wangfujingon, Kína első kereskedelmi utcáján Peking százéves történelme elevenedik meg, a pekingiekre jellemző szellemiség járja át. Az aranyutcaként is ismert Wangfujing ihlette a most bemutatott színpadi művet. A színházi darabban a Wangfujing nemcsak egy régi utca, hanem egy szimbólum, a pekingi emberek szorgalmát, szenvedélyességét, toleranciáját, kitartását és optimizmusát szimbolizálja.
A „Wangfujing" című dráma az 1911-es forradalom (Xinhai) kitörését megelőző éjszakától, tehát 1910-től 2010-ig tartó időszakban játszódik. A két felvonásból álló darab összesen négy időszakot ölel fel, tehát a Qing-dinasztia, a Minguo és a Japán-ellenes háború korát, valamint az új Kína megalakulását megelőző korszakot. A darab eseményeinek középpontjában a Wangfujingon található Ludinghong kalapbolt áll, főszereplője a bolt tulajdonosának fia, az őszinte és rokonszenves Tong Shouchun. A kalapbolt állandó, csak a kor változik. Qing-dinasztiabeli tisztek, a császár rokonai, a császárt szolgáló enuch, más boltok tulajdonosainak sorsa, vagyis az utca százéves története kel életre a színpadon.
A rendező, Ren Ming elmondása szerint a pompás Wangfujing az, amelyen keresztül bepillantást nyerhetünk a pekingi emberek és a város életébe, megtapasztalhatjuk szellemiségüket és a város történetét.
Ren Ming elmondta, hogy a darab édes-keserű, néha boldog, máskor szomorú. Ez a lüktetés jelenti a mű szívét.
A dráma írója egy nő, Zheng Tianwei, aki női szemmel láttatja az utca nagy múltját. Zheng Tianwei több mint száz napot töltött a Wangfujingon, hogy saját bőrén tapasztalja meg az utca életét, a boltokat, és sok könyvet olvasott el az utca történetéről. Két éven át csiszolgatta, finomította a művet, ami a darab alapjául szolgál.
Zheng Tianwei ezzel kapcsolatban elmondta, hogy megindító alkotómunka volt a mű színpadra vitele. Írását jobb híján „történelmi versként" határozza meg. Nem dokumentum jellegű, nem korábbi könyvek másolata, és nem egy bolt valós története, de minden szava pekingi hangulatú.
A darab 2011. április 19-től látható a Nemzeti Nagyszínházban.